Seite 18 [18]
16+ Az ELETVILAG MEDIATIZALODASA
vabbgondolé Heidegger szerint a vilag és a dolgok azáltal nyerik el értelmüket,
hogy valamilyen viszony fűződik hozzájuk, hogy valamilyen értelmezési vagy
gyakorlati kontextusban jelennek meg. A német gondolkodó e viszonyokat a Lét
és idő című művében a lét (Sein) fogalmának előtérbe helyezésével vélte megra¬
gadhatónak. Minden létező (seiend), legyen szó élő vagy élettelen testekről, egy
átfogó, mindenütt jelenlévő értelmi horizont, a lét háttere előtt, ahhoz viszonyít¬
va nyer értelmet. A létnek Heidegger alapján van történetisége, tehát minden
korszakban más- és másképp épült fel az emberek világhoz való viszonya. Az egyes
dolgok, a létezők értelme mindig a lét e történetileg változó háttere előtt tárult
fel az emberek számára (Verbeek 2001, 121).
A technológiát a heideggeri keretben az alapján lehet megérteni, hogy a világ
milyen feltárását teszi lehetővé, hogy általa milyen módon mutatkozik mega világ
és annak dolgai. A technológia Heidegger (1994) Kérdés a technika nyomán című
írása alapján nem azonos a technikai eszközök összességével, hanem átfogó ösz¬
szefüggésrendszerről van szó, mely nagy hatással van arra, hogy miként tudunk
hozzáférni a világhoz. A modern technológia megkülönböztető jegye, mely el¬
különíti a modernitás előtti technológiáktól, hogy lényege az uralom és az ellen¬
őrzés. A modern technológia (és a technikai eszközök) célja, hogy a világunkat
egyre jobban ellenőrizhessük, uralhassuk. Ez Heidegger szemében rendkívül
problematikus, mivel a világ a technológiai szemszög által a manipulálható léte¬
zők tárházára redukálódik. Minden létező csak abból a szempontból érdekes
a technológia szemüvegén keresztül, hogy miképpen manipulálhatók, mi tehető
meg velük, hogyan lehetséges uralni vagy elérni általuk valamit, milyen hasznot
hozhatnak. Ez a sokféle vonatkozással rendelkező létezők redukcionista szemlé¬
lete. A modernitásra jellemző technológiai világfeltárás alapján Heidegger szerint
elveszik a transzcendencia mozzanata, ugyanis a tényszerűen létezőn túl nem
jelenik meg az emberek számára semmi: csak a manipulálható létezőkkel talál¬
koznak, az alapjukat képező létet nem képesek megtapasztalni (Verbeek 2001,
122). A modern technológia és az általa létrehozott világviszony így elveszi a lét
megtapasztalásának lehetőségét.
Heidegger átfogó technikafilozófiai kordiagnózisa nagy hatást gyakorolt a 20.
század filozófusaira, sokan elfogadták ezt a látleletet, ugyanakkor többen bírál¬
ták. Az egyik legalapvetőbb kritika szerint Heidegger túlzottan monolit egység¬
ként kezeli a technológiát, ugyanis azt feltételezi, hogy minden modern technikai
eszközt ugyanaz a logika mozgatja: a világ ellenőrzésének, uralásának a szándéka.
Kétségkívül kézenfekvő értelmezés a heideggeri, ugyanakkor nem egyértelmű,
hogy mindenféle modern technika mögött valóban a világ uralásának motívuma
húzódik meg, így az infokommunikäciés technikäk és társadalmi hatásuk értel¬
mezésére ezen elmélet csak részben tűnik alkalmasnak.