Az online társadalmi jelenségek értelmezéséhez szükséges elhelyezni a technikát
az emberi társadalmak és a mindennapi élet összefüggésében. Az emberiség tör¬
ténete összefonódik a technikával/technológiával. Stanley Kubrick 2001:
Urodüsszeia című filmjében az emberiség hajnalát az a pillanat képezte, amikor
a hominida őseink először kezdtek el eszközt használni (a filmben ez ironikus
módon egy gyilkos fegyverként használt csontdarab). A technikai eszközök je¬
lentősége abban áll, hogy olyan dolgokat tehetünk meg általuk, melyekre nélkü¬
lük nem lennénk képesek (a szerszám fogalma kapcsán läsd Simmel 2004, 233¬
235). A technika ezen értelmezését fogalmazta meg kiélezetten Arnold Gehlen
(1957), aki szerint az ember szervpótlékként (Organersatz) használja a technikai
eszközöket: mivel alapvetően hiánylény (Gehlen 1978), azaz nem rendelkezik
meghatározott környezethez adaptálódott testtel és szervekkel, az ember a képes¬
ségei növelésére, távolságok és az idő leküzdésére technikát használ. Egyes társa¬
dalomtudományos értelmezések szerint az emberiség története nem más, mint
a technikával való egyre szorosabb összefonódás története. Bruno Latour ezt
a folyamatot vázolta fel az emberiség kezdetétől a jelenig, aki szerint e történet
minden szakaszában egyre szorosabban összekapcsolódik technika és társadal¬
miság, míg végül oly szerves részévé válik a technika a társadalmi életnek, hogy
nincs értelme fogalmilag különválasztani tőle (Latour 1999). Technika és társa¬
dalom összefonódása különösen felgyorsult az utóbbi századokban és évtizedek¬
ben. Az alábbiakban olyan fenomenológiai indíttatású technikafilozófiai elmé¬
leteket értelmezek, amelyeket már specifikusan a fejlett 20. századi technika
tapasztalataiból kiindulva fogalmaztak meg, és amelyek bizonyos megkötésekkel
és kiegészítésekkel az életvilág mediatizálódása kapcsán is relevánsak lehetnek
(Martin Heidegger, Albert Borgmann és Don Ihde technikafilozófiája).