Page 10 [10]
8 + AZ ELETVILÄG MEDIATIZALODASA
lyek kényszerítő módon tudnak hatni az egyénekre, amelyek függetlenek, vagyis
önálló léttel rendelkeznek abban az értelemben, hogy az egyéni megnyilatkozá¬
soktól nem függenek, és amelyek kikristályosodottak, azaz külsődlegessé, dolog¬
szerüve vältak. A szociolögia - vallja Durkheim — nem a cselekvők értelemtétele¬
zéseit vizsgálja, hanem e tudománynak az egyénektől függetlenül létező társadal¬
mi tényeket kell a maguk objektivitásában megfigyelnie (Durkheim 1978, 27).
Képezze a kiindulópontot akár a társadalmi cselekvés, akár az egyének felet¬
ti kollektivitásszinten leledző társadalmi tény, a szociológia e felfogásaiban a tár¬
sadalmi rend a társadalmiság a maga saját, más típusú (például örökletes, éghaj¬
latbeli vagy földrajzi) hatótényezőktől független logikája alapján jön létre és
marad fenn. A társadalmiság felépülésének eme, a spontán és genuin társadalmi
folyamatokra fókuszáló elméletei azonban figyelmen kívül hagyják azt, hogy
a társadalmi interakciók (és így a társadalmi cselekvések) igen jelentős mértékben
technikai eszközök közvetítettek, ami a makrotársadalmi szintű jelenségek
(Durkheimmel szölva, a társadalmi tények) konstitúciójára is hatással lesz. Le¬
hetne ugyan amellett érvelni, hogy a társadalmi interakciók csak kisebb mérték¬
ben voltak Weber és Durkheim korában közvetítettek, s hogy akommunikációk
nagyobb része szemtől szemben ment végbe, ám így figyelmen kívül hagynánk,
hogy a modernizálódó társadalmak már a 19. század végén sem épülhettek volna
fel pusztán a fizikai jelenléten alapuló interakciók alapján, és hogy a társadalmi
integráció már ekkor is nagymértékben előfeltételezte a mediatizált kommuni¬
káció technikailag biztosított lehetőségeit: a nemzetállamok (Weber 1987, 77¬
78) csak azért voltak képesek üzemszerű szervezetekként működni és a saját te¬
rületükre tartósan rákényszeríteni a saját ftennhatóságukat, mert az adminiszt¬
rációjuk, gazdasági életük, oktatási rendszerük és az élet szinte minden területe
épített az írás, nyomtatás, illetve az információk és adatok továbbításának e kor¬
szakban elérhető módszereire. Giddens a modern nemzetállamokon túlmutató
általános történelmi meglátása szerint épp az olyan vívmányok, mint az írás meg¬
jelenése teszi csak lehetővé, hogy a társadalmak megszabaduljanak a térbeli és
időbeli korlátoktól, s hogy ily módon nagyobb területekre ki tudjanak terjesz¬
kedni és idében is stabilak maradjanak (Giddens 1981, 37-38; 1990). A media¬
tizált, azaz médiumok által közvetített kommunikációk Giddens szerint tehát
az ókori civilizációk óta minden komplex struktúrájú társadalom előfeltételét
jelentik. A társadalmak kétségkívül kisebb mértékben támaszkodtak közvetített
kommunikációkra az ókori civilizációkban vagy a középkori Európában, mint
a 19. század végi vagy a jelenkori modern társadalmakban, így a társadalmak
mediatizációját egy megszakításokkal teli hosszú történelmi folyamatként érde¬
mes értelmezni, amely a jelenben érte el (eddigi) csúcspontját.
A mediatizált interakciók azonban hatásukat tekintve nem semlegesek. A mé¬
diumok általi közvetítés nem azt jelenti, hogy egy már eleve készen álló üzenetet