Seite 228 [228]
226 Povedák Kinga
nem a 21. századi vernakuláris vallásosság sajátossága csupán, hanem már
korábban megfigyelhető volt. De mutatják azt is, hogy a modern vallási zene
milyen jelentős motivációforrással rendelkezett. A hasonlóan modern zenei
stílus már ekkor kialakította az első transzdenominális összekötő kapcsokat.
Fontos megjegyezni, hogy a bemutatott vallási kontakt létrejöttében sze¬
repet játszott egy jelentéktelennek látszó körülmény, a zeneszámok terjedési
módja. Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy a keresztény könnyűzenei dalok
a szocializmus éveiben milyen módon terjedtek, könnyebben megérthetővé
válik a dalok felekezetközi jellege és végső soron a kortárs pünkösdizálódás
folyamata is.
Nyilvánvaló, hogy a szocialista rezsim, bár korlátozott mértékig szabad utat
engedett apünkösdi mozgalomnak, támogatni nem támogatta, hiszen az állam
célja a vallás privatizációja és teljes kontrollálása után végső soron az ateizmus
volt. E politikai aspektus miatt mind a katolikus, mind a pünkösdi könnyűzene
terjedése alapvetően az állami hatóságoktól rejtve, egyfajta szamizdat folyamat¬
ként történt. Ez a szamizdat terjedés megfigyelhető volt a külföldről titokban
behozott keresztény könnyűzenei dalok terjesztése, valamint a hasonló hazai
zenekarok templomi felvételeinek sokszorosítása kapcsán is. Az Állambiztonsági
Levéltár aktái sorra számolnak be arról, hogy a „beat miseket” magnöszalagra
rögzítették, vagy az egyes dalok kottáit fekete-piacon terjesztették (Povedák
2016). Ez eredményezte, hogy a dalok sok esetben nem lettek szerzősítve,
hanem tetszik/nem tetszik alapon terjedtek. Így egy Amerikából érkezett pün¬
kösdi-karizmatikus dal megjelenhetett akár a katolikusok között is pusztán
vallási tartalma és esztétikai preferenciák okán. Emiatt a dalok - mint a folklór
alkotások - sokszor szerzőtlenül és variánsokban léteztek.
A már korábban működő és az 1970-es évek második felétől megjelenő ma¬
gyarországi pünkösdi gyülekezetek is eleinte házaknál szervezett csoportok
útján terjedtek. Amíg ezek a gyülekezetek nem léptek ki a nyilvános térbe,
a rendszer megtűrte létezésüket. De már pusztán ez a szabályozott jelleg is
érzékelteti, hogy a pünkösdi gyülekezetek létezése csak erősen korlátozott
körülmények között valósulhatott meg, mindenféle médianyilvánosság nélkül.
Ennek következtében az országnak voltak olyan részei és olyan társadalmi
rétegei, ahol a pünkösdizmus létezéséről sem szereztek tudomást. Logikusan
következik mindebből, hogy a dalok is csak szűk körben, do-it-yourself jellegű
kottákon, ritkábban magnókazettákon vagy személyes tapasztalatok útján
terjedtek. Ilyen körülmények között az, hogy ki a szerzője, mely gyülekezet¬
hez kötődik, milyen együttes adta elő, nem bírt jelentőséggel. A legfontosabb
a gyülekezeti használhatóság volt. Rozgonyi Botond, a kevés magyarországi
pünkösdi teológusok egyike, arról számolt be, hogy az 1980-as években még az