ám ezúttal más aspektusból. Az etnikai, nyelvi és vallási értelemben vett di¬
verzitás valamikor a múltban nehézségeket jelentett, ám a kormányfő szerint
ezeket a problémákat mára sikerült békés eszközökkel megoldani. Ez szerinte
példaként szolgálhat más országok számára is:
, Mint tudják, Bulgária olyan ország, ahol változatos etnikai háttérrel, anya¬
nyelvvelés vallással rendelkező emberek élnek. Ezen a téren számos problémát
örököltünk a múltból, amiket demokratikus és konfliktusmentes módon sikerült
leküzdenünk” (Ljuben Berov 1993).
Az idézett szövegrészletek jól szemléltetik, hogy a múlt az emlékezés kultúrájá¬
bólés a múlthoz való viszonyunkból születik meg. A társadalom vagy az adott
társadalmi csoport kollektív emlékezetének szempontjából pedig az egyéni és
a kollektív emlékezet is fontos szereppel bír (Assmannn 2018, 49-60).
Nemzeti és vallási elfogadás
A szövegek vizsgálata 5 darab vallást és nemzetet is tartalmazó bekezdést
mutatott ki. A szövegrészletek Bulgáriából, Lettországból, Szlovákiából és
Szlovéniából kerültek ki. Szlovénia államfőjének beszéde két olyan bekezdést
is tartalmaz, ahol kimutatható vallás és nemzet. A társadalmi összefogás fon¬
tossága ezekben a részletekben is tetten érhető. Az államfő amellett érvel, hogy
a világ változásával egyidejűleg az országok is nyíltabbá és együttműködőbbé
kell, hogy váljanak. A nemzeti vonások, az egyediség megőrzése fontos az új
világban, ugyanakkor kellő nyitottság, együttműködés és egymás különböző¬
ségeinek az elfogadása nélkül nem lehet erős európai közösséget építeni.
, Nemis olyan régen bolygónk sok önelégült világra és civilizációra volt feloszt¬
va. Ma egyre inkább erősödik a közös, egymástól függő és felelős világ tudata.
Korábban zárt érdekkörök, nemzetek, országok, gazdaságok, sőt vallások is
megnyilnak és összekapcsolödnak. [...] Meggyőződésem, hogy a nemzetileg
felismerhető, nyitott országok, amelyek a polgárok egyenlőségének elvén ala¬
pulnak, nemzetiségre, fajra, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet
nélkül, azok, amelyeknek van jövőjük. Csak az ilyen országok képesek arra,
hogy egyenlőségi alapon összefogjanak, hogy megalakítsák azt az európai,
mindent átfogó közösséget, amely mindennek ellenére valóságnak tűnik"
(Milan Kuéan 1994).