Page 149 [149]
OCR
Az új vallási mozgalmak sokfélesége 147 Raja Yoga stb.). Az egyszemélyi vezető (vagy vezetői kör) által kialakított szinkretikus jelentésrendszert (szegmenseit vagy egészét) átvéve a keresők új irányba terelhettek életüket, és egész identitásukat előre létrehozott komplexekre alapozhattäk (Wallis 1982, 25-27), melynek ätvetele gyors és intenzív vallásos megújulási (reviatlization) élménnyel párosult. Az utolsó stratégia az újradefiniálás megoldási irányát alkalmazta: módot kínált arra, hogy az ezt választók teljesen átformálják a világról alkotott képünket. Olyan alapvető fogalmak - mint a vallás és vallásosság, szent és profán, tisztaság és tabuk, szent idő és tér (stb.), - leepitesevel ez a fajta megoldäskonstrukció (coping) , üres vásznat" kínált, amelyen az egyén megfogalmazhatta saját elképzeléseit, definícióit vagy akár nondefinícióit az őt körülvevő valóságról. Az ennek során megszülető strukturálatlan jelentési rendszerek halmaza a legszéleskörűbb individualizmus megélésére és a vallási tapasztalat maximális hangsúlyára adott lehetőséget. Az új vallási mozgalmak jelenségcsoportjában ez a stratégia alapozta meg a vallásos fandom kialakulását (Cusack - Kosnäc 2017, 1-13), a maguk módján vallásos szubkulturális mozgalmakat (Nemes 2023b, 79-101), a brikolazs (bricolage) jelenségét (Altglas 2014, 474-493), az ateizmus és a nem-valldsossag (nonreligion), mint vallási rendszer jelenségét (Smith - Halligan 2021, 85-110), toväbbä katalizälta az esemenyvalläsossäg (Heidl 2017, 133-157), akväzi-valläsossäg, söt az összeesküves elmeletek valläsi jellegének kialakulását is (Nemes 2023a, 91-119). Ezek a formációk ugyanazon a funkciókat töltötték be, mint a korábbi vallási intézmények, ugyanakkor egyéni szinten biztosítottak lehetőséget a környező világ és valóság újrahatározására, totális szabadságot biztosítva a spirituális kísérletezés, fluiditás és individualitás (esetenként a közöségi dimenzióval szembeni) megélésre. Az említett öt stratégia különböző módokon, de ugyanarra a , spirituális hontalanságra" és az ezek mögött álló jelentésrendszeri (meaning systems) krízisére adott választ. Mindegyikük alapvető egzisztenciális problémák mentén határozta meg új jelentéseit, tipikusan a , Ki vagyok én?"; , Mi a célom?" és , Hová tartozom?" költői kérdéseit felvetve, és ezekre alternatív választ biztosítva. Stabil és intenzív vallási- és identitásrendszereket (vagy legalább ezek minimális formáit) biztosítva a visszatérés és a reformálás stratégiái a hovatartozásra helyeztek elsődleges hangsúlyt. Ezzel szemben reorientáció és az újradefiniálás a célok és öndefiníciós rendszerek legszélesebb körű értelmezését tette lehetővé. Végülaz újraalkotás ennek a képzeletbeli spektrumnak a közepén helyezhető el, közel azonos mértékű hangsúlyt helyezve a hovatartozás artikulálására és az intenzív személyes meggyőződések kifejezésére és megélésére. Az öt stratégia közös metszeteként tehát általános jellemzőnek tekinthetjük azt, hogy egy komplex jelentési krízisre adtak választ, mely során önigazolást nyújtottak,
