Oldal 146 [146]
144 Nemes Márk
nális kontextust tisztázni, mellyel megragadhatjuk ezt a jelenségcsoportot a
kortárs vallásosság részeként. Szemben azokkal az iskolákkal (Pl. cultic studies
és teológiai megközelítések) amik az NRM-eket a vallástudományi vizsgálatok
határmezsgyéjére , száműzik", úgy vélem, hogy a jeleségcsoportot kizárólag a
vallásossági és társadalmi folyamatok organikus részeként érdemes (és szabad)
vizsgálnunk. Az emberi élet és vallásosság komplex rendszerének részeként
értelmezve elkerülhetjük az ún. Othering elidegenítő hatásait (Bellinger 2020;
Juergensmeyer et al. 2023, 1-13), amely fennmaradása esetén olyan elutasító
közeget teremtene, melyet szükségtelen belső feszültség és félelem dominálna.
A zárszóban mindezekre visszatérek részletesebben, most azonban először
kontextualizáljuk vizsgálatunk tárgyát.
A tárgyalt jelenségcsoport megjelenését a nyugati kultúrkörben - azon belül
is leginkább az Egyesült Államok a kései"60-as éveinek átformálódó kulturális
közegében - érdemes keresnünk. Megjelenése egyfajta reakcióként értelme¬
zendő a társadalmat összetartó és azt átfogó civil vallás repedezésére (Bellah
1967, 1-21) és az amerikai önreprezentációs kép (azóta is tartó) krízisére (Bellah
1975, 139-164). E folyamat nem csupän az üj valläsi mozgalmakat hozta nap¬
világra, hanem számos kapcsolódó emancipációs egyenlőségi- és új társadalmi
mozgalmat is (Aidala 1985, 287-314). Ezek elsősorban az esélyegyenlőségért,
a szociális biztonságért és a "60-as évek elején kialakult idealizált békés és
bőséget hirdető jövőképért szólaltak fel (Wuthnow 1986, 1-29). Ahogy Joan
Sweeny is kifejti:
“The declaration »all men are created equal« rang hollow before the facts of
Negro life in the South and the big cities of the North while the proclaimed
peaceful intentions of the United States contradicted its economic and military
investments in the Cold War status quo” (Sweeney, 2000, 11).
Mindezen mozgalmak, észlelve az amerikai társadalom alapjaként funkcionáló
a biblikus vallásosság és az utilitarista individualizmus krízisét (Berger — Luck¬
mann 1995, 45-46) alternatív megoldásokat (vagy legalábbis megnyugvást)
kerestek (és ajánlottak) az erre fogékonyak számára. A korszakra jellemző, egész
társadalmon átívelő percepciós krízisre válaszul az egyenlőségi- ésakommuna¬
mozgalmak (Miller 1999; Pichardo 1997) és a politikai radikalizmus új formáin
túl (Buechler 2000) napjaink új vallási mozgalmait is ebben a közegben érdemes
keresnünk.? Szemben az egyszerű politikai vagy társadalmi mozgalmakkal, a
korszakban jelentős népszerűségre szert tevő NRM-ek a szellemi megújulás,
? Szükséges itt megemlítenünk, hogy természetesen léteznek korábbi NRM-ek, gondoljunk
csak a Hetednapi Adventisták, a Jehova Tanúi vagy a Christian Science mozgalmára. Mind¬
azonáltal az NRS specializációja ezeket a mozgalmakat is ugyanebbe a szellemi folyamba