Oldal 131 [131]
Reziliencia - vallás - közösség 129
zéssel, jóindulattal szemlélni, felismerve azt, hogy ő lemondott ezen jogairól
(North 1987). A meghatározást bonyolítja, hogy magába fogalja az érzelmi,
kognitív és viselkedéses rendszereket is. Amikor valaki megbocsát, bizonyos
elemek kivonódnak az egyes rendszerekből. Felhagy olyan negatív érzelmekkel,
mint például a harag, a gyűlölet, a neheztelés, a szomorúság vagy a megvetés
(Richards 1988). A megbocsátás dinamikusan változó folyamat, mely függhet
az elkövető személyétől és az általa sértett személy viszonyától, továbbá a
szubjektívan megéltektől. A kognitív rendszerben megszűnik az ítélet negatív
minősége és a bosszú tervezése. Mindez viselkedéses szinten úgy jelenik meg,
hogy a sértett fél nem hajtja végre a bosszút. A kognitív, viselkedéses és érzelmi
rendszerekhez elemek adódnak a megbocsátás folyamata során. Ilyen elemek
érzelmi szinten a semleges, negatív vagy pozitív érzelmek, mint például a
könyörület (Cunningham 1985). Pozitív érzelmek mentén ilyen lehet az, hogy
jót kívánva (Enright - Gassin - Wu 1992), vagy tiszteletteljesen és morálisan
egyenlőként gondolunk a másikra (Cunningham 1985). Viselkedés formájában
megjelenhet, hogy a személy hajlandó szerető, egymással törődő közösséget
vállalni a másikkal, vagy akár kezdeményező lépéseket tenni a másik irányába.
Ez mind a sérelmet elkövető és az azt megélő személyben feloldozást hozhat és
a gyógyulás irányába mozdíthatja el a kapcsolatot (Augsburger 1981).
A megbocsátás nem egyenlő a feledéssel (Augsburger 1981), valamint szüksé¬
ges hozzá az igazságosság érzése. Személyek között alakul ki, élettelen tárggyal
szemben, mint például a természeti katasztrófák nem élhető meg. Fennállhat
olyan eset, melynek során a megbocsátás erkölcsileg megkérdőjelezhető tett,
például abban az esetben, amikor a sérelmet elkövető személy bántalmazza
a sértettet, és a megbocsátás által ez a személy újabb bántalmazásnak lenne
kitéve (Lauritzen 1987). Ugyanakkor a bántalmazást megélő személynek a
megbocsátás feloldozás, belső feszültség kieresztéseként megformálódó tett,
amely csökkenti a feszültséget. Itt érdemes elkülöníteni a kibékülés és a meg¬
bocsátás közötti különbséget, ugyanis a megbocsátás a személy belső világával
kapcsolatos, míg a kibékülés viselkedésben is megvalósul. A megbocsátás több
külső és belső tényezőtőlis függ. Ide sorolható a kapcsolat sértés előtti minősége
mellett (Beatty 1970), a megbocsátással kapcsolatos kognitív értelmezések és
képességek, mint az akarat, az igazságba vetett hit és a különböző probléma¬
megoldási stratégiák. Mindez nehéz és hosszú személyenként eltérő folyamat
lehet, a sérelem érintettségétől függően, amely pszichológiai, érzelmi, fizikai
és morális szinteken is hathatnak a sértettre (Kolnai 1973). A megbocsátás
reakció, válasz a sértésre. A megbocsátás által megélt feszültségcsökkenés nem
attól függ, hogy a másik személy megél-e bűnbánatot. Nem a sértést elkövető
személynek van szüksége a megbocsátásra, hanem a sértett lelki stabilitásához
tesz hozzä (Enright - Gassin - Wu 1992). A megbocsátást nem lehet ráerőltetni