A megbocsátás és a vallási alapú megküzdés közötti kapcsolat komplex és mély¬
reható. Az emberek vallásos meggyőződéseik és gyakorlataik alapján különbö¬
zőképpen tapasztalhatják meg a megbocsátás folyamatát. A vallásos hiedelmek
gyakran segítik az egyéneket az élet értelmének és céljainak megtalálásában,
mindez kiemelt lehet a sérelmek megértésében és azok elfogadásában. Az
isteni irányítás és támogatás lehetőséget ad az embereknek, hogy túllépjenek
a dühön, a bosszúvágyon, helyet adva a megbocsátásnak és az empátiának.
Az együttműködés Istennel vagy a vallási közösséggel, a problémamegoldás
során megerősítő érzéseket kelthet és segíthet az elkövető felé irányuló pozitív
hozzáállás kialakításában (Witvliet - Ludwig -— Laan 2001).
A megbocsätäs komplex folyamat (Enright - Fitzgibbons 2000): kognitiv (Flanigan
1992), affektiv (Malcom - Greenberg 2000), viselkedeses (Gordon - Baucom
- Synder 2000), motiväciös (McCullough - Sandage - Worthington 1997), dön¬
teshozatali (DiBlasio 1998) &s interperszonälis (Baumeister - Exline - Sommer
1998) aspektusokat foglal magába. Worthington elmélete alapján a megbocsá¬
tásnak két típusa létezik: döntési és érzelmi megbocsátás (Worthington 2003).
A döntési megbocsátás olyan viselkedéses szándék, amely során az egyén azt
kívánja elérni, hogy úgy lépjen fel a sérelmet okozóval szemben, mint a sére¬
lem elkövetése előtt. Az egyén ennél a megbocsátási módnál úgy dönt, hogy a
sérelmet elkövető személyt felmenti tette alól (Baumeister — Exline - Sommer
1998). A megbocsátás ebben az esetben azonban még képes triggerelni az érzel¬
mi megbocsátást, ugyanis a döntési megbocsátás okozhat érzelmi feldúltságot,
megélt dühöt, szorongást, ruminációt és motivációs forrása lehet a bosszúnak
vagy elkerülésnek. Az érzelmi megbocsátás gyökere, annak megélt érzelmébe
nyúlik, amely motiválja az egyént a megbocsátásra (Worthington 2000). Ebben
az esetben a személy igazságtalanságot él meg aközött, ahogyan ő érzékeli az
eseményt és ahogyan azt látni kívánná (Exline et alii 2003). A nem megbocsátás
a negatív érzelmek kombinációja, azzal a személlyel szemben, aki a személyes
határokat átlépte. Dühöt általában akkor élünk meg, amikor fenyegetést,
frusztrációt, személyes határátlépést észlelünk (Spielberger — Moscoso 1995).
A megbocsátás során pozitív érzelmeket élünk meg, amelyek idővel neutralizál¬
ják, átkeretezik azokat a negatív érzelmeket, amelyek a határátlépés során élt
meg az egyén. A pozitív érzelmek, amelyek képesek sarkallni a megbocsátásra,