Page 115 [115]
A vallási pluralizmus társadalomlélektani vonatkozásai 113
A vizsgált újpogány szövegek sokaságában jelenik meg az a fajta gyanakvás,
amely szerint külső erők (Habsburg és szovjet, újabban amerikai és Európai
Uniós) elnyomása és összeesküvése áll a magyarság kudarcainak hátterében.
Sajátos mozzanata a magyar ősvallást rekonstruálni kívánó csoportoknak,
hogy miközben egyfelől az etnikai identitás felsőbbrendűségére épít, aközben
erőteljes fenyegetésként jelölik a saját nemzeti csoporton belüli, azaz szintén
magyar, de másként gondolkodók csoportjait is.
Ennek az instabil, defenzív identitásnak a szinte egyenes következménye,
hogy e mozgalmak vallási vezetői a politikai szélsőjobboldali pártokkal ta¬
lálták meg közös hangot, és egymást erősítve jelenítik meg a legkülönfélébb
veszélyforrásokat. A más nemzeti vagy etnikai csoportoktól kezdve (zsidóság,
cigányság, USA vagy éppen az EU) a más pártpreferenciákkal bíró csoportokon
át (liberálisok, szocialisták stb.) egészen a más vallási tradíciókig bezárólag (pl.
kereszténység) meglehetősen heterogén és széleskörű horizontját mutatják a
fenyegetésnek.
Ha mindezt a kortárs vallási pluralizmus adottságának, valamint a kollektív
identitás sajátosságainak szemszögéből nézzük, akkor észrevehetővé válik az
a kettős dinamika, amely egyfelől az , idegen" csoportoktól való elzárkózás,
másfelől a , sokféleség korszakával" szembeni erőtérben formálódik.
ÖSSZEFOGLALÁS
Az előzőekből talán már látható, hogy a vallási pluralizmus társadalomlélektani
vonatkozásainak és teljes ,anatómiájának" feltárása egyáltalán nem könnyű fel¬
adat. Az ehhez kapcsolódó szociálpszichológiai elméletek és az utóbbi évtizedek
megannyi kutatása, amelyek az identitáskonstrukció folyamatát és a csoportközi
konfliktusok mélyét igyekeznek megvilágítani, jóllehet egyre komplexebbé és
részletgazdagabbá teszik a kortárs világ forgatagát, ugyanakkor újabb és újabb
kérdéseket, lehetséges összefüggéseket és magyarázati potenciálokat vetnek
fel ahumán- és társadalomtudományi diszkusszióban.
A poszt (és újabban metajmodern világ értékpluralizmusának változása, a
személyes identitás diverzifikálódásnak és a csoportszintű válaszreakciók eddig
nem látott heterogenitásának időszakát éljük ugyan, azonban önmagában a
tény, hogy adott kultúrkörben felbukkannak és elterjednek bizonyos korábban
idegennek tekintett vallási tradíciók, nem magyarázza teljesen a fennálló val¬
lási-társadalmi folyamatokat. Továbbmenve ezeknek a pontos értelmezéséhez
alighanem a szociálpszichológiai modellek sem elengedőek. A hatalomstruk¬
túrák átalakulása, a politikai ágencia instrumentalizálásra törekvő aktusai, a