Page 108 [108]
106 Szilárdi Réka
kívül van valamilyen szellemi, metafizikai valóság, tulajdonképpen teljesen
felül tudja írni a résztvevők közötti hitbeli eltéréseket. A fesztiválon nyoma
sincs az eltérő igazságok miatti konfliktusoknak. A résztvevők az ősmagyar
táltos dobolástól a jógasátrakig, a transzgyógyítástól a buddhista meditációig
bármiben elmélyülhetnek, az egymástól radikálisan távol eső vallási tradíciók,
spirituális előadók heterogenitása nem hogy hátrány, hanem mindenképpen
előnyként mutatkozik az odalátogatók számára a kérdőívek és interjúk szerint.
Úgy tűnik tehát, hogy létezik egy olyan populáció, amely a poszt- és meta¬
modern töredezettségre válaszul olyan vallási identitást alakít ki, amelyben a
pluralizmus érték, a nyitottság világosan ellentételeződik azzal a zártsággal,
amely elsősorban a történelmi egyházak tanításait jelenti.
Ez a privát vallási pluralizmus úgy válhat az identitás-konzisztenciájának
megőrzőjévé, hogy együttesen kerül kulcspozícióba a zárt dogmatikai rendszerek
elutasítása és maga a keresés élménye az egyén vallási önmeghatározásában.
Mindez pedig egyfelől magyarázza azt, hogy az önmagát spirituálisnak valló
szubjektum univerzumában egymásnak akár ellentmondó világmagyarázati
elemek kerülnek egy platformra, másfelől pedig érthetővé teszi azt, hogy az
egyén hogyan tud konszenzusos kapcsolatra lépni a közeg vallásilag eltérő
többi tagjával is.
CSOPORT ÉS PLURALIZMUS
A vallási identitás csoportszintű folyamatainak megragadásához a társas
identifikáció elméletei, illetve a csoportközi viszonyok témakörei nyújtják a
kiindulópontokat. Mind a saját csoport felé tanúsított elfogultság, mind az
ingroup-outgroup érzelmi mintázatainak empirikus kutatásai az utóbbi évti¬
zedekben - a társadalmi együttélés konfliktusainak köszönhetően- jelentősen
megnövekedtek. Ebben a tekintetben számtalan példa kínálkozhat elemzésre a
globális értékpluralizmusból eredő konfliktusos helyzetektől (vallás és erőszak)
az együttműködésekig (vallás és kooperáció) bezárólag. A jelen fejezet minde¬
zek közül egyfelől a kollektív önmeghatározás fogalmát, az ehhez kapcsolódó
elméleteket és felismeréseket tárgyalja, ezt követően pedig egyetlen példát
ismertet részletesebben: az identitásfenyegetettség és vallási önmeghatározás
esettanulmányát.