Oldal 104 [104]
102 Szilárdi Réka
litás fogalmi konnotációja nem egyszerűsödött, hanem épp ellenkezőleg még
komplexebbé vált.
Ez a komplexitás azt jelenti, hogy maga a spiritualitás kifejezés olyan köny¬
nyen tágítható fogalommá alakult, amelybe voltaképpen bármilyen típusú
vallásosság, valamint transzcendens valóságot integráló magatartásforma és
cselekvesmodell belefer (van Niekerk 2018). Az újfajta spiritualitás nemzetközi
szakirodalmi bázisában többféle elképzelést találunk a kialakulás okát illetően.
Létrejöttét például Berger (2004) az individualizálódáshoz és a pluralizmushoz
köti. Gondolatmenete szerint a vallás egyrészről már nincs valamilyen magától
értetődő módon beágyazódva a kultúrába, hanem egyéni döntés tárgyává vált.
Másfelől a pluralizálódás a világképek, értékrendek és életformák sokaságával
szembesíti az egyént, amelyek közül választania kell. Ennek megfelelően, ha a
, Spirituális, ezoterikus vagy New Age" vallási címke mögé nézünk, az egyéni
választásoknak köszönhetően olyan heterogén csoportot találunk, amelynek
tagjai meglehetősen diffúz formában juttatják kifejezésre vallásosságukat.
Forman (2004) értelmezésében a spiritualitás térnyerésének oka az, hogy a
modern társadalomban egyre több ember válik elégedetlenné a szűk dogmati¬
kus vallási keretekkel szemben, esetükben a vallási kontroll elutasításra kerül.
Kalsky (2017) hollandiai példán keresztül érvel amellett, hogy a szekularizáció,
az individualizáció és a migráció révén létrejövő radikális vallási átalakulás a
vallásosság hibrid formáit hozta létre, amelyek magukban foglalnak más val¬
lásokat Ezek a többszörös vallási hovatartozások (multi-religious belonging)
kihívást jelentenek a vallásosság hagyományos koncepciói számára.
A nyugati szakirodalom nem egységes a fogalmak tekintetében. A mai napig
nem alakult ki teljes konszenzus a definíciókat vagy a fogalomhasználatot il¬
letően. Colin Campbell kultikus miliő (1972) kifejezése például a ,nem ortodox
és deviáns hit-rendszerek összességeként" egyfajta kulturális undergroundhoz
hasonlíthatóan jelenik meg, amelynek paraméterei közé tartozik az első kézből
való spirituális élmény, a tradicionális vallások elutasítása, a dogma hiánya,
a keresés igénye, és mindezeknek összekapcsolása nem vallásos elemekkel.
Hôllinger (2004) a New Age-et az ezoterika és spiritualités olyan új formá¬
jának tekinti, amelyben az egyén testi-lelki jólétét javítani célzó terápiák, szel¬
lemi és meditációs technikák, paranormális módszerek, események jóslását, és
személyiségelemzést célzó tevékenységek tartoznak. Marylin Ferguson (1980)
SPIN-fogalmäban (Segmented Polycentric Integrated Network - valläs, gyögyi¬
täs, oktatäs) a plurälis erdeklödesi kör okozza a szegmentältsägot; olyannyira,
hogy a New Age-et egyenesen a SPIN-ek SPIN-jekent definiälja. Corrywright
(2004) hálózati modelleket ajánl, amelyben informatikai rendszerek mintájára
csomópontok, elosztók és átjárók integrálják és terjesztik az eszméket.