Seite 86 [86]
84 Balassa Bernadett
találtam, hogy a térségben lépcsőzetes kapcsolat mutatható ki a nemzeti szintű
vallási és gazdasági mutatók között. Szoros a statisztikai kapcsolat a vallási
diverzitás és a templomlátogatás gyakorisága között (ezt az összefüggést már
az előző fejezetből ismerjük), majd a templomba járás erősen hat az istenhitre.
Utóbbi közepes mértékben, de negatív irányban korrelál az iskolázottsággal
(Pearson: -0,532), ami már összefügg az elsődleges gazdasági teljesítmény
mutatóval, az egy főre jutó bruttó nemzeti termék értékével. A térségben szin¬
tén igazolható a GDP és a várható élettartam kapcsolata, ami egy jól ismert
közgazdasági összefüggés. Összességében Közép- és Kelet-Európában is egy
láncszerű kapcsolat fedezhető fel a nemzeti szintű vallási mutatók és a gazda¬
sági-fejlettségi mutatók között, a személyes vallási mutatók közbeékelésével.
E tekintetben hasonlóságot láthatunk Barro és McCleary folyamatábrája és a
regionális összefüggések között, azzal a különbségtétellel, hogy nem teljesen
azonosak a kölcsönhatásban résztvevő indikátorok, valamint egyes esetekben
az amerikaival ellentétes irányú kapcsolat mutatható ki.
A vallási diverzitás, mint nemzeti szintű vallási mutató mellett a személyes
spiritualitás indikátorait (szubjektív vallásosság, templomba járás és inádkozás
gyakorisága) vetettem össze az egy főre jutó bruttó hazai termék értékével (GDP/
fő). A felsorolt négy változó közül csupán kettő, a nemzeti szintre aggregált
szubjektív vallásosság és az imádkozás gyakorisága mutatott statisztikailag
szignifikáns összefüggést a gazdasági teljesítménnyel. A regressziós vizsgálat
alapján különös módon a vallásosság pozitív kapcsolatban áll a GDP-vel, míg
az imádkozás gyakorisága fordítottan arányos a teljesítménymutatóval - rá¬
adásul utóbbi összefüggés statisztikailag erősebbnek bizonyult. Azokban az
országokban, ahol többet imádkoznak a lakosok, ott alacsonyabb az egy főre
jutó, vásárlóerőparitáson mért GDP, és fordítva: ahol magasabb a gazdasági
teljesítmény, ott kevesebbet imádkoznak a hívők. Összességében az egyes
országok GDP-jét 2092-ban magyarázza az imaélet gyakorisága (r? értéke:
0,207, szig.: 0,002), bár ebben a modellben a fordított kauzalitás is teljesen
életszerű. A 3. ábrán is látható eredmény ellentétes Barro és McCleary (2003)
vallásosság és GDP között mért pozitív összefüggéseivel, mindamellett, hogy a
szubjektív vallásosság a régiónkban is pozitív kapcsolatot mutatott a gazdasági
teljesítménnyel.