A vallási sokféleség hatása a regionális fejlődésre Közép-Európában 79
Oroszország 34 62 +28 2 5 +3 44 77 +33
Romania 94 98 +4 19 28 +9 94 98 +4
Bulgaria 34 74 +40 6 6 0 40 75 +35
Forrás: EVS 1990 és 2008, WVS 1990 adatai alapján Rosta 2019, 799.
A tanulmány összegző bekezdése (Rosta 2019, 800-801) tűpontosan írja le
az általam is vizsgált régió elmúlt évtizedes vallási folyamatait, így azt szó
szerint közlöm. , A volt keleti blokkban szekularizációs és deszekularizációs
folyamatokis tapasztalhatók. Szembetűnő, hogy a vallásosság emelkedésének
mértéke a vallásgyakorlat mutatóinak esetében a legkisebb. Sokkal erőteljesebb
a meggyőződés (istenhit), valamint a vallási identitást leginkább kifejező vallási
hovatartozás esetében. Az is megfontolandó, hogy noha első látásra a vallási
piac elmélete megmagyarázhatja a szabaddá vált piacon a vallás erősödését, kö¬
zelebbről szemlélve mégsem arról van szó, hogy az egymással versenyző vallási
közösségek miatt virágzik ki a vallásos táj, hiszen a legjelentősebb emelkedés az
erősen vallási monopóliumon alapuló, és ezt megőrizni is szándékozó ortodox
országokban mutatkozik. Itt feltehetőleg sokkal inkább a vallási és a nemzeti
identitás közös erősödéséről van szó 1990 után."
VALLÁSI DIVERZITÁS KÖZÉP-EURÓPÁBAN
Doktori értekezésemben egy szűkebb térségen, Közép-Európa hét országában
— Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia
és Szlovénia - vizsgáltam a hitgyakorlás és a gazdasági-társadalmi fejlettség
kapcsolatát. Gazdasági szempontból a vallási diverzitás vizsgálatának fon¬
tosságát már a modern közgazdaságtudomány atyja legitimálta. Adam Smith
ugyanis a vallási tevékenységre mint racionális választásra tekintett, a vallási
felekezeteket pedig egy piac kínálati oldalának képviselőiként értelmezte. Mű¬
vében egyetlen államvallás felemelkedése helyett a plurális felekezeti térkép
jótékony társadalmi hatásai mellett érvelt, érintve az egyházfinanszírozás kér¬
désétis. Munkájából kiindulva a vallásgazdaságtan kutatói (Stark - lannaccone
1994; McCleary 2011) a vallási diverzitásra a személyes vallási mutatók egyik
legfontosabb inputjaként tekintenek. A fentiek nyomán az alábbi hipotézist
fogalmaztam meg: A vizsgált régió vallási pluralizmusa meghatározza az ott élők
templomlátogatási gyakoriságát."
: A hipotézis általános megfogalmazásának hátterében (, van kapcsolat") az egymásnak
ellentmondó irodalmi feltevések, empirikus eredmények állnak (lásd 3. fejezet). Ennek
fényében a kapcsolat irányát nem, csupán annak meglétét tudtam előzetesen feltételezni.