Page 77 [77]
A vallási sokféleség hatása a regionális fejlődésre Közép-Európában 75
A 21. század fordulóján többen az felvilágosodás megtorpanásáról, egyfajta
vallási fellendülésről beszélnek (Békefy 2015, 221). A deszekularizációs elmélet
furcsasága, hogy 1999-ben ugyanaz a Berger fogalmazta meg, aki néhány évti¬
zeddel korábban azt prognosztizálta, hogy a harmadik évezred elejére a vallásos
hívők eltűnnek majd a szekuláris kultúrában (Berger 1969). Berger, saját elmon¬
dása szerint, az empirikus tények? ismeretében revideálta korábbi elméletét.
Aktuális megállapítása, hogy a modernitás nem szükségszerűen járul hozzá a
szekularizációhoz, csupán pluralizmust teremt, így a modern társadalomban
különböző világnézetek és értékrendszerek élnek egyidejűleg egymás mellett
(Ihuswaldner 2014, 16). Berger és szerzőtársa Amerika, illetve Nyugat-Európa
vallásossága között a legnagyobb különbséget a történelmi gyökerekben látja
(Berger - Davie 2008). Amíg Európában a legtöbb vallási felekezet - legyen az
katolikus, protestáns vagy ortodox - valahol államvallásként működött, addig
az Egyesült Államokat a vallási tolerancia és pluralizmus alapjaira építették. Így
nem állhatott fenn az a szituáció, hogy az állammal szembehelyezkedő lakosság
az állam által fenntartott vallással is összetűzésbe kerüljön. A szekularizáció és
a modernizálódás kapcsolatáról Máté-Tóth András (2014, 56) is hasonlóképp
vall: az országos vallási mutatók alakulásában , nem annyira a modernitás foka,
hanem inkább az egyház, az állam, a nemzet és a civil társadalom viszonyrend¬
szere a magas magyarázó erővel bíró faktor".
Abban az esetben, ha a vallás nemzeti identitásképző ereje is érvényesül,
Robert N. Bellah (1967) nyomán civil vallásról beszélhetünk. Az Amerikai
Egyesült Államokra vonatkoztatott elmélet szerint a vallás hitek, szokások
és jelképek együttes rendszere, mely transzcendens alapon határozza meg a
nemzeti identitást. Ez a fajta vallási orientáció , a közösség, a közéleti erkölcs,
az állampolgári kötelesség és a társadalmi elkötelezettség értékeit hangsúlyoz¬
za, miközben kevéssé foglalkozik az egyéni hit, a lelki élet, a testvéri szeretet
és az isteni megváltás hagyományos keresztény kérdéseivel" (Pintér 2014, 7).
Mindez tehát a vallás kulturális, identitás-fenntartó szerepére hívja fel a figyel¬
met (Tomka - Szilárdi 2016). John A. Coleman (1970, 69-76) a nemzeti civil
vallás három típusát különbözteti meg: 1. az egyházi alapon nyugvó, államot
legitimáló vallást (pl. Görögország), 2. a világi nacionalizmust (a Szovjetunió
ateista kultusza) és a 3. teljesen differenciálódott civil vallást (USA). Hasonló
tipizálással találkozhatunk az olasz Silvio Ferrari (2010) tanulmányában is.
Hankiss Elemér (1991) nemzetvallásnak nevezi azt a közéleti szinten meg¬
2 A 20. század elején, az úgynevezett , Azusa utcai ébredés"-sel induló pünkösdi kereszténység
a Pew Research kutatásai alapján jelenleg világszerte több mint 600 millió hívőt számlál
(Pew 2006). A pünkösdi mozgalom növekedési üteme Berger szerint a történelemben
korábban nem tapasztalt mértéket ölt, ami tézisének újragondolására késztette (interjú
Peter L. Bergerrel: Ihuswaldner 2014).