Page 75 [75]
A vallási sokféleség hatása a regionális
fejlődésre Közép-Európában
BALASSA BERNADETT
A gazdaság és a vallás között oda-vissza irányuló kölcsönhatásokat tapasztal¬
hatunk. A modernizáció - ami főként a jogi és gazdasági berendezkedés vál¬
tozását érinti — kétségtelenül a vallási szektor pluralizälödäsähoz vezet. Arra
vonatkozóan, hogy az erősödő vallási diverzitás miként hat a vallásgyakorlásra
vagy a szocio-gazdasági folyamatokra, már sokféle elmélet született. Elsőként
az érem vallási input-output oldalát vizsgálom, ezt követően térek rá a vallási
diverzitás gazdasági hatásaira.
MODERN VALLÁSSZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK
A 20. század fordulójára a valláskutatás a vallás mibenléte (filozófia, etika) felől a
társadalomra gyakorolt hatás, így a vallás- és gazdaságszociológia felé terelődik
(Kovács 2013). Az elmúlt évtizedekben némely elemző szerint gyengült a vallás
társadalmi jelentősége (Norris - Inglehart 2004; Bruce 2002). Ugyanakkor
sokan biräljäk ezt az älläspontot, a valläs egyeni fontossägät egyfajta ällan¬
dökent tekintve. A tanulmäny elsö szakaszäban a kurrens vallässzociolögiai
elképzeléseket, elméleteket ismertetem, amelyek a téma empirikus kutatását is
befolyásolják. Egyes kutatók megállapítása szerint a modern korra 1. szekulari¬
záció, mások szerint 2. individualizáció, valamint 3. racionális döntéshozatal,
a legújabb teória alapján pedig 4. deszekularizáció jellemző.
A modernitás erősödésével Nyugat-Európában a vallás veszített intézményi
és politikai súlyából és egyre inkább a magánélet berkei közé szorult. A ten¬
denciát széleskörűen ragadja meg a szekularizáció jelensége. A kifejezésen
elsősorban az egyházi tulajdon magán vagy állami tulajdonba kerülését, az
egyház befolyásának visszaszorítására irányuló állami törekvéseket értjük,
amilehetővé tette a világi (szekuláris) államok létrejöttét (Szőke 1999). Tágabb
értelemben a világ varázstalanná válását értjük alatta (lásd Durkheim, Weber).
Berger (1969) meghatározó teóriája alapján a modernizálódó társadalmakban
az egzisztenciális biztonság létrejöttével az egyházak szerepe, de még a szub¬
jektív vallásosságis visszaszorulást mutat. A vallás így a társadalomszervezés
számos alrendszerének egyikévé vált, de már korántsem olyan mértékadó és