Page 59 [59]
Sebzettség és reziliencia 57
Érdekes - alacsony szintű általános önismeretre utaló - eredmény, hogy nem
találtunk szignifikáns eltéréseket a , biztonságba húzódik, kivár", az , újszerű
megoldásokkal próbálkozik", valamint a , makacsul ellenáll a változásoknak"
opcióknál, annak ellenére, hogy ezeket sorrendben 25, 42 és 6 százaléknyi
válaszadó jelölte meg. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a reziliens kategó¬
rián belül szignifikánsan felülreprezentáltak azok, akik másoktól segítséget
vagy tanácsot kérnének (2,3 a korrigált standardizált reziduális értéke), míg a
rugalmatlanok körében hasonló mondható el azokról, akik megpróbálnának
menekülni a helyzetből (4,3 a vonatkozó érték). Mindez jelez egyfajta választó¬
vonalat, miszerint társadalmilag releváns számú esetben az a személyes döntés
is befolyásolja a változásokhoz való alkalmazkodás sikerességét/sikertelenségét,
hogy a cselekvő a szolidaritás, a társas támogatás vagy a menekülés kultúrája
felé tájékozódik-e.
Nemzeti identitás, értékorientációk, vallásosság, tabu —
a sebzettség kollektív dimenziója
Nemcsak az egyéni életút, de az emberi kollektíva történelme, a társadalmi em¬
lékezetis hordozhat olyan töréseket, amelyek azután hosszantartó lenyomatként
maradnak meg, öröklődnek tovább, akár a nemzeti identitás lényegi vonását
adva, akár az egyéni értékválasztások lehetőségterét kirajzolva. Részben erre a
gondolatra épül a Máté-Tóth András által - elsősorban a kelet- és közép-európai
régió országainak sajátos önértelmezési sémájára - kidolgozott sebzett kollek¬
tív identitás elmélete (Máté-Tóth 2015; 2022; 2023). A koncepciót a Századvég
kutatói a Convivence kutatócsoporttal együttműködve az elmúlt években több
hazai és nemzetközi kutatás során is tesztelték az empirikus társadalomtudo¬
mány eszköztárával (lásd Balassa — Gyorgyovich - Máté-Tóth 2022; László et
al. lé.n.]). A 2021-es rezilienciakutatásban két olyan állítás kapott helyet, ami
ebből a gondolatkörből ered: az egyik indikátor ( A magyarok igazságtalanul
sokat szenvedtek a történelem során") a történelmi múlthoz kapcsolódik és
egyfajta áldozatiság fejeződik ki benne; a másik pedig ( A magyarokat má¬
sodrangú állampolgároknak tekintik az EU-ban) inkább az aktuális jelenhez
és a nemzetközi politikában való áldozati szerephez kapcsolódik - mindkét
esetben hangsúlyos morális állásfoglalással. Hogyha a járványhelyzet megélése
alapján létrehozott elemzési kategóriák mentén vizsgálódunk, az eredmények
mögött első látásra az egyes csoportok életkori-generációs összetételében rejlő
és az azokból következő különbözőségeket vélhetjük felfedezni (az idősebbeket
tömörítő csoportok nagyobb részben tudnak azonosulni a kollektív identitás
traumatikus elemeivel, a nemzet sebeivel) (8. táblázat). Közelebbről szemügy¬