területeken, milyen mértékben és milyen szekvenciákkal határozta meg az Unió,
illetve a tagállamok és a további európai országok gondolkodását és politikai
agendáját, arról nehezebb, talán lehetetlen is átfogó képet alkotni. Az erről a
témáról való gondolkodást nagy mértékben befolyásolják azok a kiemelt és nagy
társadalmi nyilvánosságot kapó események, amelyek terrorcselekményekhez
vagy bizonyos politikusok a többségtől eltérő döntéseihez kapcsolódtak. Ilyenek
közé tartozik a Charlie Hebdo karikatúra magazin szerkesztői ellen elkövetett
halálos kimenetelű merénylet 2015. január 7-én. Elsősorban Franciaország¬
ban, de más európai országokban is tömegek fejezték ki szolidaritásukat az
elhunytakkal és azzal az üggyel, amit képviseltek. Az áldozatokat a szabad vé¬
leménynyilvánítás mártírjainak tekintették, szemben az iszlám fanatizmussal,
amely nem tűri a szabadságot. 2015 júniusában a magyar miniszterelnök és
kormánya a magyar-szerb határon kerítés építését rendelte el a Szerbia felől
érkező menekültek ellenőrizetlen közlekedésének megakadályozására. Bár a
miniszterelnök kijelentette, hogy ezzel a lépéssel nem szeg meg az ország egyet¬
len EU-s jogszabályt sem, a döntés mégis országos és nemzetközi felháborodást
váltott ki. A kerítés a menekültekkel szembeni elutasításnak vált jelképévé.
Egyben ráírányította a figyelmet az EU menekültpolitikai szabályrendszerének
sebezhetőségére és érvényesítési lehetőségeinek határaira.
A migrációnak egyik, de nem elsődleges dimenziója a vallási. Ugyanakkor
a vallási sokféleség kérdésköre a kortárs Európában számos szálon kötődik a
migrációhoz. A migráció által fémjelzett és provokált európai társadalmi közeg¬
ben a vallási dimenzió vonatkozik az európai populáció vallási összetételére, a
vallási közösségek gyakorlati reakcióira közvetlenül a menekültekre és a mene¬
kültkérdésre, végül a vallási közösségek vallási önértelmezése, amely egyaránt
jelenti a társadalmi viszonyok és a saját vallási tanítások újraértelmezését.
Az Európai Bizottság 2022-es statisztikai adatai alapján? az EU lakosságá¬
nak 8,59-a született nem európai országban. Ha hozzávesszük azokat, akik
nem EU-s európai országban születtek, akkor az arany 12,4%. Kifejezetten
menekültként 3,5 millióan élnek az EU országaiban. Az EU országaiban 446,7
millió lakos él. A menekültek aránya, még ha hozzávesszük az ukrajnai mene¬
kültek létszámát, összességében akkor sem éri el az EU lakossaganak 2%-at
sem. Ha pedig az illegális bevándorlók arányait vesszük figyelembe, egyedül a
2015-ös esztendőben volt létszámuk kiemelkedően magas, 1,8 millió, az előtte
és utána következő években 150 és 500 ezer között. A menekültek létszáma
önmagában nem indokolja a menekültkrízissel kapcsolatos gyakran szélsőséges
vitákat és radikális intézkedéseket. Ezek részben konkrét és szerencsére ritka
eseményekhez, részben egyes régiók sajátos problémáihoz kapcsolódó, politikai