Page 32 [32]
30 Máté-Tóth András
Különösen Wuthnow fentebb ismertetett fókuszai alapján arra kereshetjük a
választ, hogy a régió vallási közösségei milyen módon próbálják érvényesíteni
a közöttük lévő sokféleséget a társadalmi sokféleség közegében. Ennek mentén
pedig hogyan reagálnak a régió előtt álló legfontosabb kihívásokra. A teológiai
megközelítések közül a pluralista vallásteológia szintúgy a vallási sokféleségből
fakadó teológiai és hitvallási lehetőségekre koncentrálva kiemeli, hogy miköz¬
ben minden pluralista teológia a saját vallásából, krédójából indul ki, a többi
vallást egyenértékűnek képes tekinteni. Ez az alapállás teszi lehetővé, hogy
a saját vallási hagyományban is megfogalmazott egyetemes vallási üzenetet
a vallási közösségek és teológiák intenzív dialógusában mélyítsék el és tegyék
a globális és lokális üdvösségközvetítés alapjává.
Amennyiben a régió elsődleges markerének a sebzett kollektív identitást
tekintjük, a vallási dimenzióra vonatkozóan pedig a szekuritizációt, a vallási
sokféleségre vonatkozó kérdés úgy fogalmazható meg: milyen módon és milyen
eszközökkel járulnak, illetve járulhatnak hozzá a vallási közösségek a maguk
sokféleségében a sebzett kollektív identitás és a fenyegetettségi viszonyok
kezeléséhez a KKE-i régióban. A sebzettségi dimenziók közül elsősorban az a
folyamatos igény jelentős, hogy az évszázadokon át meghatározó hegemóniák
közé szorultságban élő társadalmak hogyan találnak rá a saját kollektív identi¬
tásukra. Milyen forrásokra és milyen célkitűzésekre építik autonómiájuk folya¬
matait. Ezt a kérdéskört kézenfekvő a 2015-tel kezdődő menekülthullámmal
kapcsolatos társadalmi és vallási diskurzus KKE-i jellegzetességeivel bemutatni.
2015-ben magasra csaptak a bevándorló tömegek hullámai, akik számos okból
menekültek Európába. Az Európán kívüli országokból Európa felé történő be¬
vándorlás egyáltalán nem számít újdonságnak. Az újdonságot a tömegek mérete
és a migrációval kapcsolatos társadalmi és politikai viták terjedelme és hőfoka
jelentette. Az elmúlt közel tíz esztendő alatt a migráció problematikája szerves
részévé vált az európai nyilvánosságnak, számos korábbi magátólértetődőséget
megkérdőjelezett és újragondolásra kényszerített, továbbá eszközévé vált új
vagy régi-új társadalmi törésvonalak megjelenésének, sőt radikalizációjának.
Az európai társadalom valamelyest plurálisabbá vált, a sokféleségről való
gondolkodás és vita azonban jelentősen felerősödött. A sokféleség sokfélesége
a migráció problematikájával kapcsolatban két módon is megnyilatkozik. Egy¬
részt az európai társadalmak összetétele sokféle módon változik a bevándorlók
jelenléte révén. Másrészt a bevándorlásra adott társadalmi és politikai válaszok
az országokon belül és az országok között is számos variációban vannak jelen.
Az ún. európai menekültkrízis! jelentőségét az európai együttélés szempont¬
jából alig lehet alábecsülni. Ugyanakkor arról, hogy a menekültkrízis milyen
1 Vö. a Population Europe demográfiai kutatóhálózat megnevezését: https://popula¬
tion-europe.eu/network/news-network/european-refugee-crisis (2024. 01. 25.)