Seite 28 [28]
26 Máté-Tóth András
volna módjuk az egyházhoz csatlakozni, az ún. scientia media (közbeeső tudás)
lehetősége. Eszerint Isten mindenttudása révén azt is tudja, hogyan döntöttek
volna akkor az evangéliumról azok, akik nem is hallották, ha hallották volna.
Isten tudása a történelmi viszonyok között megjelenő tényekkel szemben, il¬
letve e tények alternatíváival kapcsolatban is létezik. Következésképpen Isten
oda teremtette az elvileg az evangélium mellett dönteni kész embereket, ahol
a keresztény kinyilatkoztatás hozzáférhetővé is vált, akik pedig eleve nem
döntöttek volna mellette, azok számára nem is volt szükség a lehetőség megadá¬
sára. Senki sem vész el tehát hiányos ismeret vagy földrajzi adottságok miatt.
Az ilyen módon képviselt radikális exkluzivista álláspont tehát két szem¬
pontból is feloldhatatlan ellentmondást hordoz, melyek saját belső premisz¬
száiból adódnak. Amennyiben ugyanis fenntartja Isten üdvözítő akaratának
egyetemességét, akkor nem tud konzisztens magyarázatot adni a nem-keresz¬
tények kényszerű kárhozatára. Amennyiben viszont vitatja az üdvözítő szándék
egyetemességét, akkor szembe kerül Isten evangéliumi szeretet-képével, vagyis
elveszíti bibliai megalapozottságát. Erre a nehézségre a radikális exkluzivizmus
képviselői részéről felmerültek megoldási kísérletek, amelyeket elég éppen
csak megemlíteni. Az egyik lehetőség szerint a nem-keresztények életükben
ugyan nem, de haláluk pillanatában megismerik az evangéliumot, és ott más
emberek tapasztalati körén túl, dönthetnek mellette vagy ellene, amely döntés
üdvösségüket meghatározza. Egy másik felvetés szerint a nem-keresztények
számára Isten külön kinyilatkoztatási lehetőségeket biztosít, amely lehetővé
teszi döntésüket. Ezek és más hasonló felvetések azonban már elhagyják a
kizárólagosság radikális, illetve kérlelhetetlen pozícióját, és ,kiskapukat" nyit¬
nak, amelyen keresztül egyfajta megengedőbb exkluzivista, illetve egyenesen
inkluzivista felfogáshoz jutnak.
Pluralizmus
A pluralista vallásteológiai megközelítés elsődleges törekvése, hogy a mai kultú¬
rában vitathatatlanul megmutatkozó általános pluralizmusra reflektálva a val¬
lási pluralizmus tapasztalatára olyan teológiai álláspontot fejlesszenek ki, amely
miközben tekintetbe veszi a különböző nagy vallási hagyományok történelmi
és földrajzi eltéréseit, ugyanakkor kidolgozza azokat a közös elméleti alapokat,
amelyekre az egész globális vallás-világot átfogó teológiai gondolkodás építhe¬
tő. Legnagyobb képviselői, John Hick, Paul F. Knitter vagy Wilfred Cantwell
Smith az elmúlt harminc év során viszonylagos egyetértésben meghatározták
azokat a teológiai alapfeltételeket, amelyre a pluralista vallásteológiai iskola
épül. A konkrét (keresztény) teológiai témák kidolgozása mögött meghúzódik