Seite 27 [27]
Sokféle sokféleség 25
az emberi gyöngeség történetét is képesek látni, valamint azoknál, akik széle¬
sebb körű ismerettel rendelkeznek más vallások történetéről, nyilvánvalónak
tűnik, hogy semmiféleképpen nem lehet szó erkölcsi felsőbbrendűségről - sem
a kereszténység, sem más vallások esetében.
Exkluzivizmus
Az exkluzivizmus az egyházak hivatali megnyilatkozásainak és teológusainak
olyan alapállását jelenti, miszerint az üdvösség egyedül az általuk hirdetett ki¬
nyilatkoztatás elfogadása és a hozzájuk való szerves kapcsolat révén érhető el.
A pluralista vallásteológia egyik fontos eredménye ennek a kizárólagosságnak
a teológiai alapú értékelése és bírálata. A következetes és radikális exkluzív
álláspont egyik legfontosabb teológiai és logikai nehézsége Isten egyetemes
üdvözítő akarata bibliai megalapozottságú tételének fenntartása és érvénye¬
sítése. Szent Pál egyértelmű tanítása szerint Isten azt akarja, hogy minden
ember meg legyen váltva, és eljusson az igazság megismerésére (1 Tim 2,4).
A kizárólagosságot következetesen képviselő felfogásnak azonban meg kell
birkóznia azzal, hogy a keresztény kinyilatkoztatást saját hibáján kívül nem
ismerő és az egyházhoz szintén saját hibáján kívül nem tartozó emberek mind
el kell kárhozzanak. Szemben áll tehát ebben a felfogásban Isten egyetemes
üdvözítő akarata az üdvösség korlátozott elnyerhetőségének kritériumai kö¬
vetkeztében fennálló, közel egyetemes kárhozat következményével. Ebből az
ellentmondásból az egyik kivezető út az egyetemes üdvözítő akarat vitatása.
Ennek a felfogásnakis hosszú teológiai hagyománya van, amelybőlitt elég csak
alegnevesebb képviselők közül Ágostonra utalni. Szerinte senki nem üdvözülhet
Isten akaratától függetlenül. Akik tehát nem üdvözülnek, azok Isten akarata
miatt nem üdvözülnek (Augustine 1996 [1961], 103). Később Luther és Kálvin
többek között erre építette a maga teológiáját az üdvözüléssel kapcsolatban.
Ebben az esetben nem az ember magatartása befolyásolja az üdvösséget, hanem
maga Isten. Amennyiben Isten az, aki némelyek üdvösségét, mások kárhozatát
akarja, lényegében függetlenül az ember erkölcsi milyenségétől, akkor ezt az
istenképet nem lehet összeegyeztetni az Isten igazságosságával és szeretetével,
amelynek szintén erős bibliai alapja van. A radikális és következetes kizárólagos
álláspont tehát erőteljesen megkérdőjeleződik istenképének bibliai megalapo¬
zottságát tekintve.
Egy további lehetőség arra, hogy a kárhozat, méghozzá a sokak kárhozata,
összeegyeztethető legyen Isten igazságosságával abban az esetbenis, ha törté¬
nelmi, földrajzi és kulturális okokra visszavezethetően az emberek önhibájukon
kívül nem ismerhették meg a keresztény kinyilatkoztatást, és nem is lehetett