Page 17 [17]
Sokféle sokféleség 15
párhuzamosan csökken a vallásosság. A valláskutatás adatai és a vallás növekvő
jelenléte a közszférában megingatta ennek a tételnek a megkérdőjelezhetet¬
lenségét. Az új paradigma szerint a modernitás sokfélesége, a plauzibilitások
sokfélesége és a vallási jelenlét sokfélesége is létezik a társadalmakban. A vallás
és a modernitás a mai kultúra keverékének része a világ minden régiójában.
A különbséget Berger (Berger 2015, 102ff) némileg bővebb példájával ma¬
gyarázhatjuk. Ha a modernitást az okostelefonnal jelképezzük és a vallást az
imádkozással, akkor a szekularizációs elmélet szerint elképzelhetetlen, hogy
egy sinto hivő okostelefonnal a kezében imádkozzon a szentélyben a hét szeren¬
cseisten egyikéhez. Az imádság ugyanis azt fejezi ki, hogy a hívő a földi boldo¬
gulásának kulcsát az istenek jóságában és támogatásában látja. Az okostelefon
a horizontális, profán kapcsolatokat és ügyeket intézi, és azt jelképezi, hogy a
boldogulást a magas szintű management biztosítja. A modernitás paradigmája
szerint ez a kettő nem fér össze. Lehetséges a hívő álláspont, de okostelefon
nélkül, és lehetséges a szekuláris álláspont okostelefonnal, de imádság nélkül.
A pluralizmus elmélete alapján azonban elképzelhető a mélyen vallásos férfi
vagy nő okostelefonnal a kezében; ebben a paradigmában a modernitás nem
zárja ki a mély, megvallott vallásosságot. További példa lehet erre a kombinációra
a különböző megachurchök több millió tagja, akik tableten olvassák a Bibliát,
a legújabb technológiát használják vallási áhítatukhoz és missziójukhoz stb.
Az új paradigma nemcsak a valláskutatás szempontjából fontos, hiszen a
paradigmák olyan gondolkodásmódok, amelyek a magán- és a közszférában is
meghatározzák az attitűdöket és a cselekvéseket. Az a kormány, amely a szeku¬
larizációs elmélet paradigmája szerint gondolkodik, függetlenül történelmi és
alkotmányos hagyományaitól, nem fogja támogatni a vallásokat a társadalom
modernizálása érdekében. A pluralizmus paradigmáját valló kormány azonban
nemcsak tolerálni fogja a társadalom vallási dimenzióját, hanem támogatni is
fogja azt, hogy ne húzzon politikai választóvonalat a modernitás és a vallás közé.
A mai társadalmak és polgárok azonban nem a paradigmaválasztás alapvető
kérdésével szembesülnek, hanem a biztonság és a túlélés kérdésével küzde¬
nek. Ennek során modern és vallásos gondolatokkal és eszközök segítségével
orientálódnak és cselekszenek, de számukra elsősorban nem az a döntő, hogy
logikájukat és stratégiájukat vallásosnak vagy modernnek nevezik-e, hanem az,
hogy a meghozott döntés és a választott program hozzájárul-e az aktuális, égető
problémák hatékony kezeléséhez vagy sem. A kutatók számára a paradigmák
problematikája fontos, az emberek számára viszont a megoldások hatékonysága.
Ez az elméleti vitán kívüli nézőpont kulcsfontosságúnak tekinthető KKE-ban
vallás jobb megértéséhez, különösen, ha olyan vallási tényekről van szó, amelyek
szöges és egyértelmű ellentétben állnak a modernitás elveivel. A nyugat-eu¬
rópai modernitás szemléletének gyanakvással kell tekintenie ezekre a vallási