Page 11 [11]
Bevezetés 9
fogalmát tisztázza és egyértelműsíti, alapot teremtve ezzel a vallási sokféleség
sajátos megközelítésű elemzésének. Az említett tanulmányok inkább elméleti
megközelítésűek, jóllehet egyikből sem hiányoznak a saját kutatási eredmények
elemzései vagy jelentős nemzetközi kutatások másodelemzései. Bemutatják és
a gyakorlatban érvényesítik a vallástudomány inter- és transzdiszciplináris
jellegét, következetesen fókuszálva a KKE-i régió kulturális hagyományaira
és jele kihívásaira.
A kötet többi írása változatos esettanulmányokat tartalmaz, mindazonáltal
teljes mértékben illeszkedik a kötet vállalt regionális és elméleti keretéhez.
Nemes Márk a vallási sokféleség elemzésében nem a nagy egyházakra, hanem
a régióban a rendszerváltást követően felerősödött mértékben jelenlévő új val¬
lási közösségekre koncentrál. Wimmer Krisztina az Európa Tanács Parlamenti
Közgyűlésein elhangzott KKE-i régió országait képviselő felszólalók beszé¬
deit elemezve azt mutatja ki, hogy ezekben a traumatikus emlékezet milyen
intenzitással és a vallással milyen összefüggésben érhető tetten. Kvalitatív
szövegelemző program alkalmazásával készült elemzésében a politológia és a
vallástudomány elméleteit alkalmazza. Csikós Nándor geoinformatikai megkö¬
zelítésben elemzi a régió vallási és felekezeti sokféleségének jellegzetességeit,
valamint bemutatja a régió legfrissebb népszámlálási eredményeinek egymáshoz
igen hasonló trendjeit. Elemzései meggyőzően igazolják, hogy a geoinformatika
olyan eszközöket és módszereket kínál, amelyek segítségével jobban megért¬
hetők a vallási jelenségek a maguk térbeli és időbeli kontextusában. Povedák
Kinga a magyarországi hillsongizáció folyamatát vizsgálja kultúrantropológiai
módszerekkel. Azt a tendenciát mutatja be, amelyben a felekezetek és közös¬
ségek által énekelt saját dalok sokféleségét elönti a felekezeti határokat átívelő
elsősorban Amerikából származó univerzális és uniformizáló dalkincs. A kö¬
tet zárótanulmánya Barcsa Krisztina és Fülöp Tiffany írása a MAVALLKA nevű
adatbázisról, amely a magyarországi vallási közösségek összességét térképre
helyezve mutatja be és teszi geoinformatikai szempontból is kutathatóvá.
Mind az elméleti megközelítésű tanulmányok, mind az esettanulmányokat
bemutatók egyaránt azt igazolják, hogy a vallási sokféleség mint a társadalmi és
kulturális sokféleség egyik dimenziója eredményesen elemezhető és értelmez¬
hető a vallástudomány inter- és transzdiszciplináris megközelítéseivel. Nem
különben aztis, hogy a vallási sokféleség megismerése és megértése jelentősen
hozzájárulhat a társadalmi sokféleség megértéséhez a kezeléséhez.
Szeged, 2024. május 13.
Máté-Tóth András