Page 10 [10]
8 A konvivencia kihívásai
felvető munkatárs bevezetőjéhez a többi jelenlévő mind a saját diszciplínájának
irodalma és elmélete alapján szólt hozzá, ami rendkívüli módon tágította a
perspektívákat és árnyaltabbá tette az értelmezéseket. A pluralizmusról plurális
nézőpontok érvényesítésével tárgyalhattunk.
A kötet megjelentetését egy további érv is alátámasztja, ami a kelet-kö¬
zép-európai régió kortárs viszonyaira történő fókuszálásból fakad. A vallási
pluralizmusról szóló szakirodalom ugyanis elsősorban nem az említett régióval
foglalkozik, másrészt általában olyan elméleti megközelítéseket használ, me¬
lyek a régión kívül eső kulturális tapasztalatokra alapozódtak. A Convivence
kutatócsoport kialakította a régió újszerű értelmezésének kereteit, amely a
régió köztességi geokulturális és geopolitikai státusára alapoz, amit Máté-Tóth
András nyomán sebzett kollektív identitásként azonosítunk. A társadalmi és
vallási pluralizmus vonatkozásait mi erre és az így felfogott régióra vonatkoz¬
tatva tárgyaljuk, amely egészen újszerű megközelítés.
Végül a kötet harmadik sajátossága az, hogy egyszerre figyelembe veszi az
auto- és heterointerpretáció vonatkozásait. Más szóval egyszerre koncentrál
a vallási közösségek egymás közötti, egymáson belüli és a társadalom többi
dimenziójára vonatkozó sokféleségére. Ezek alapján talán nem túlzás állítani,
hogy e gyűjteményes kötettel újszerű módon járulunk hozzá a kulturális és
vallási sokféleség megközelítéseihez és értelmezéseihez.
A kötet bevezető tanulmánya a társadalmi és a vallási sokféleség sokféle
dimenziójáról értekezik, valamint a vallásokon belülről és kívülről közelítő
értelmezések összefüggéseiről. A modernitás Európára nézve bizonyosan ál¬
talános társadalomértelmezési keretét nem figyelmen kívül hagyva Máté-Tóth
András a kelet-közép-európai régió folyamataira és önértelmezésére koncent¬
rálva a sebzett kollektív identitást tekinti a sokféleség megfelelő értelmezési
keretének. Ehhez szorosan kapcsolódik László Tamás és Gyorgyovich Miklós
tanulmánya, amely a régió sebzettségi alapjellegzetességét igazolja Európa
34 országában végzett közvéleménykutatási adatokra alapozva. A harmadik
tanulmányban Balassa Bernadett szintúgy a régió keretein belül vizsgálja a val¬
lási diverzitás és a vallásgyakorlás intenzitása közötti kapcsolatokat, továbbá
kimutatja, hogy a vallásgazdaságtanból ismert racionális döntéselmélet erre
a régióra nem, vagy csak jelentős megszorításokkal érvényesíthető. Szilárdi
Réka a vallástudomány és a társadalomlélektan elméleteire alapozva tárgyalja
a pluralizmusból fakadó kihívásokra adott eltérő válaszlehetőségeket, külön
figyelmet szentelve a posztmodern, illetve metamodern társadalomfelfogásból
adódó vonatkozásoknak. Figus-Illinyi Rita a reziliencia és a vallás kapcsolódá¬
sairól írt tanulmányával szorosan kapcsolódik a régió legfőbb markerének, a
kollektív sebzettségnek lélektani vizsgálatához a plurális társadalom belső
dinamikáit elemezve. Tanulmányával a reziliencia manapság igen elterjedt