kémiai tulajdonsággal rendelkeznek. Kicsi agőznyomásuk, nem mérge¬
zők, szagtalanok és biológiailag könnyen lebonthatók. Ujabban fontos
szerepet játszanak a kozmetikai iparban, és gyakran használják őket
élelmiszerek és takarmányok előállításánál.
2.4.3.4 Minimális energiafelhasználás
Kézenfekvő alapelv a zöld kémiában, hogy a reakciók tervezésénél az
energiafelhasználás csökkentésére kell törekedni. Nem feltétlenül a ké¬
miai reakciók igénylik jelentős mennyiségű energia befektetését, erre
főként az alkalmazott oldószer eltávolításához vagy másikra cseréléséhez
van szükség. Ugyancsak energiát igényel a szennyező anyagok eltavoli¬
tása, amelyekből viszont kevesebb keletkezik, ha törekszünk arra, hogy
minimális hulladék keletkezzék, törekszünk az atomhatékonyságra, és
biztonságos anyagokat használunk (Id. fent).
2.4.3.5 Megújuló alapanyagok használata
Jelenleg az emberiség energiaszükségletének, valamint a szénalapú
vegyszereknek döntő része fosszilis forrásokból származik. Jelentős a
nyersanyagtartalék, kőolaj esetében ezt 2019-ben 1734 milliárd hor¬
dóra becsülték, 1999-ben csak 1277 milliárd hordó volt, folyamatosan
növekedik (BP, 2020), bár előbb-utóbb el fog fogyni. Noha elegendő a
nyersanyag-utánpótlás, a szén-dioxid-kibocsátás megfékezése érdekében
a kutatók nagy erőfeszítéseket tesznek a szénalapú nyersanyagok meg¬
újulókkal való helyettesítésére. A vízi energia, a szél és a fotovoltaikus
energia harminc éve jön szóba mint reális alternatíva, a vegyipar szá¬
mára pedig a biomassza mint mindenütt könnyen fellelhető alapanyag
jelentheti a megoldást. Látható, hogy a hatalmas mennyiségű ismeret
birtokában egyre inkább visszatérünk a természetes megoldásokhoz,
amelyek szervesen ráépülnek a régiekre. A zöld kémia egyik alapelve is
ezt veszi figyelembe: hacsak lehet, megújuló alapanyagokból kell kiin¬
dulni a vegyipari folyamatok tervezése során.
A Föld gyorsan növekvő népességének igényeit jelenleg a megfele¬
lő nyersanyagforrások túlzott használatával tudják csak kielégíteni, ez
mára súlyos ellentmondásokhoz vezetett. Kiderült, hogy az energia ter¬
melése és a szénalapú vegyipari termékek előállítása biomasszából nem
versenyképes. Emellett a biomassza iránti megnövekedett igény növeli