Page 170 [170]
BEZEGH ANDRÁS
Footprint Network, 2021) szerint 1,69 darab, vagyis több mint másfél
földgolyóra volt szüksége az emberiségnek az akkori életvitel átlagos
szintjén. Ha csak magyarok élnének a Földön, akkor pontosan 2,22
darabra. Arra, hogy hány bolygóra lesz szükség 2022-ben, amire az
emberiség lélekszáma meghaladja a 8 milliárdot, és addigra a tehetősebb
középosztály is több százmillióval nő, egyelőre nincsenek becslések.
A dilemmák között szerepel az, hogy az emberiség mit kezdjen a
rengeteg hulladékkal, amit nap nap után tonnaszám termelünk: bocsás¬
sunk ki hulladékgázokat, amelyek melegítik a bolygót, és ami szilárd,
azt szanaszét szórjuk az óceánokba, esetleg elhagyott bányaüregbe vagy
lerakóba kerüljön, elégessük vagy válogassuk? Az is nyilvánvaló, hogy
a gazdaság mostani működtetéséhez jövőbeli erőforrásokat használunk,
többet, mint amennyit a Föld képes lenne megújítani. Mint minden
ilyen rendszer — piramisjáték — korlátozott ideig látszólag jól működik,
idővel azonban szükségszerűen összeomlik.
Inváziós fajnak nevezik azokat a fajokat, amelyek képesek tömegesen,
az ökológiai egyensúlyt felborítva elterjedni, amelyek gyorsan szaporod¬
nak, változatos környezeti feltételek közt életképesek, és versenyelőnyt
élveznek az őshonos fajokkal szemben, mert például az új élőhelyen
nincsenek természetes ellenségeik. Ebben az ökológiai megközelítésben
számos mai ember ismerhetne magára inváziós faj egyedeként.
Fenntartható és a nyersanyagokat hatékonyan használó gazdálkodás
kialakítására van szükség. Ennek modellje a körforgäsos gazdasäg. Tud¬
ni kell, hogy ez még ígéri és lehetővé is teszi egy átmeneti időre a gaz¬
daság mennyiségi és az emberiség számbeli gyarapodását. Ami viszont
ez után következhet, az a szabi/ népesség és az általános ipari ökológiai
modell, amit a lermészet évmilliók alatt fenntarthatóvá fejlesztett.
2.3.5 Irodalomjegyzék
APS (2016). The U. S. Research Communitys Liguid Helium Crisis. htt¬
ps://www.aps.org/policy/reports/popa-reports/upload/HeliumReport.pdf:
ACS.
Ayres, R. U. — Keese, A. V. (1968). Environmental Pollution. Washington D.
C.: Federal Programs for the Development of Human Resources.
Bezegh A. - Martinäs K. (2017). Energia és körforgás. ECO-Marrix, 5. évf.,
1. sz.
Bezegh, A., Várnai, T., Pethes, I. — Csürök, T. (2013). Ipari szimbiózis a
központi tervezésű gazdaság korában — A százhalombattai eset. Ipari
Ökológia, 2. évf., 1. sz. 5-26.
168