Page 125 [125]
2.1 Regeneratív tervezés és permakultúra
A permakultúra újfajta gondolkodásra sarkall bennünket. Meg kell ta¬
nulnunk a természet, az ökoszisztémák , szemével" látni dolgokat. Eszre
kell vennünk a döntéseink hatásait és felelősségünket a dolgok meg¬
változtatásában. A legkisebb dologtól is elkezdhetjük, és ha megértjük
a mögöttes miértjét a cselekedetünknek, és begyakoroljuk, akkor nem
ônkorlätozäsnak, hanem felszabaditénak fogjuk érezni a természet-em¬
ber kapcsolat megjavításáért tett erőfeszítéseinket.
A korábbi részekben bemutatott feladat — a régi hibás rendszerek
újra, regeneratívra cserélése — hatalmasnak tűnhet. Hogy lehetne jó¬
vátenni a múlt elhibázott döntéseit, amelyek a teremtett világunkat
ilyen állapotba sodorták"! Ez a gondolat sokszor nyomasztó, és ahelyett,
hogy cselekvésre ösztönözne, inkább depresszióba, kilátástalanságba
dönt. Macnamara (2012) — a permakultúra gondolatiságát követve — azt
javasolja, hogy alakítsuk ki a bőség (abundance) szemléletet magunk¬
ban. Lényegének megértéséhez a félig teli, félig üres pohár analógiáját
lehetne felhozni. Egy félig töltött poharat láthatunk félig üresnek is, de
ha egy kicsit átkalibráljuk a hozzáállásunkat, akkor azt láthatjuk, hogy
félig teli van.
Ez elsőre egy kicsit New Age-es, banális okoskodásnak tűnik. Azon¬
ban ez nincs így. Ebben is a természetet kell tanítómesterként hívnunk.
A természetben nincsenek felhagyott területek, még azok sem, ahol
szegényesek az erőforrások. Legfeljebb másfajta élőlények és más straté¬
giával veszik birtokba, mint egy gazdagabb területet. A bőségszemlélet
arra tanít meg, hogy erőforrások sokfélék vannak, nem csak anyagiak, és
vannak olyan erőforrások, amelyeket megosztva nem kevesebb, hanem
123