Page 115 [115]
Révai MÁTYÁS
2.1 REGENERATÍV TERVEZÉS
ÉS PERMAKULTÚRA
A rossz hír az, hogy már biztosan tudjuk, nem folytathatjuk úgy a dol¬
gainkat, ahogy eddig. Pedig kényelmesebb lenne nem változni. Olyan
jó lenne megúszni valahogy anélkül, hogy változni, változtatni kelljen.
Visz, sodor a megszokás, a hagyomány, az ,így szoktuk", a rutin, a rend¬
szer, az ismerős helyzetek. Valljuk be: mi, emberek nagyon kényelme¬
sek vagyunk. Hiába a motivációs trénerek kedvelt mondata: , Az élet a
komfortzóna végénél kezdődik", de valahogy mégis inkább azt szeretjük
csinálni, amit már eddig is tettünk. Inkább nem engedjük el a jól meg¬
szokott dolgainkat. Törékeny biztonságunkba kapaszkodunk. Sajnos ez
a biztonság valóban csalóka: a globális ökológiai rendszereink kibillentek
az egyensúlyból, és olyan fordulópontok közelében vagyunk, amelyeken
túlról már nem igazán lesz visszaút.
Azonban a rossz hírek sora ezzel még nem ér véget. Rossz hír az is,
hogy ha magunktól nem vagyunk hajlandók elengedni a megszokott
dolgainkat, akkor azt a kényszerek fogják kicsavarni a kezünkből. És az
kicsit fájdalmasabb lesz.
En annak a pártján vagyok, hogy változni akkor érdemes, amikor
tudjuk, hogy muszáj, és még önkéntesen megtehetjük. Amikor nem
külső kényszerek szorítanak rá az alkalmazkodásra, hanem a magunk
erejéből és szándékából, szabadon tudunk úgy dönteni, hogy valamit
máshogy akarunk csinálni.
Ebben a fejezetben arról fogok írni, hogy mit tehetünk, hogy egy
kicsit könnyebb legyen a megszokott dolgainkat elengedni és újakkal
helyettesíteni. Sőt még élvezzük is, és többek legyünk általa. Az itt be¬
mutatandó könyvek arról akarnak meggyőzni minket, hogy ha sikerül
apránként átalakítani a gondolkodásunkat, akkor azok a változások,
amelyek kényszerként elkerülhetetlenül bekövetkeznek, önként vállalva,
egy másik szemüvegen keresztül nem is tűnnek olyan rossznak. Sőt.
Kreativitäsra sarkallhatnak, segithetnek jobban megismerni önmagun¬
113