Seite 92 [92]
FÜLÖP SÁNDOR
1.5.3 Záró gondolatok
Láthattuk tehát, hogy az információs társadalom új eszméi, a rendszer¬
tudományok és a környezettudományok hatására kialakult új jogág, a
környezetvédelmi jog rendelkezik annak legalábbis a lehetőségével, hogy
megakadályozza a további környezetpusztítást, és ezzel hozzájárulhat
ahhoz, hogy ez a civilizáció tovább éljen, társadalmunk és gazdaságunk
új fejlődési pályára álljon. Önmagában persze a környezetvédelmi jog sem
képes csodát tenni, ha a társadalom és a gazdaság többi folyamata nem
támogatja, nincs összhangban vele; ahogyan láttuk, akkor időlegesen
még saját célkitűzései ellenében is fel lehet használni.
1.5.4 Irodalomjegyzék
Baranyai G. — Csernus D. I. (szerk.) (2018). 4 fenntartható fejlődés és az állam
feladatai. Budapest, Dialóg Campus Kiadó.
Hardin, G. (1968). The Tragedy of the Commons. Science, 162 (3859):
1243-1248.
Meadows, D. H. — Meadows, D. L. — Randers, J. et al. (1972). The Limits to
Growth. A report for the Club of Rome’s project on the predicament of mankind.
Potomac Associates Book, Washington, US.
Preston, B. J. (2015). The effectiveness of the law in providing access to
environmental justice: an introduction. In: Martin, P. — Bigdeli, S. Z. ¬
Daya-Winterbottom, T. et al. (eds.): The Search for Environmental Justice.
Edward Elgar Publishing, Cheltenham, UK. 23-44.
Shabekoff, P. (1993). The Fierce Green Fire — the history of the American environ¬
mental movement. Hill and Wang, New York, US.
90