Oldal 90 [90]
OCR
FÜLÖP SÁNDOR és környezetét érintő ügyeket nem lehet nélkülük, a hátuk mögött eldönteni; ráadásul ez nem is lenne célravezető, a helyi közösségek számos, csak általuk birtokolt ismerettel tudnak hozzájárulni a minőségi döntéshez, illetőleg a részvételükkel meghozott döntések további konfliktusoktól mentes végrehajtására is sokkal nagyobb az esély. " Az integráció elve; mindezeket az elveket, továbbá a környezetvédelmi szakmai és etikai szempontokat nemcsak a szűkebb értelemben vett környezetvédelmi ügyekben kell érvényesíteni, hanem minden olyan ügyben, amely a környezetre kihatással lehet. Az alapelvek az ún. riói folyamatban kristályosodtak ki. Ezt a folyamatot valójában már 1972-ben Stockholmban elkezdték előkészíteni, ahol a világ országainak a vezetői (a túlnyomó többségük) elfogadtak egy nyilatkozatot a környezet védelméről. A stockholmi nyilatkozat időpontja nyilván nem véletlenül esik egybe a Római Klub első jelentésével és a modern környezetvédelmi jog kezdetével. A folyamat következő állomásai — 1992: Rio de Janeiro, 2002: Johannesburg és 2012: újra Rio. A riói folyamatot három szakaszra bonthatjuk: I. a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összeegyeztetésére tett kísérlet, a fenntartható fejlődés koncepciójának kodifikálása (1992, Rio); II. a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem összehangolása (2000—2002, a Millenniumi Fejlesztési Célok kiadása és a johannesburgi világkonferencia); III. egyfajta szintézis 2015-ben, amikor az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Fenntartható Fejlődés 2030-ig szóló célkitűzéseit (SDG). A környezetvédelmi jog alapelveit az Európai Unió alapokmányai is kodifikálják, sőt az Európai Unió Bírósága számos jogesete inkább az alapelvekre, mintsem a tételes környezetjogra támaszkodik. Ez nyilvánvalóan nem véletlen annak a tükrében, amit a környezetvédelmi jogszabályok tervezéséről, egyeztetéséről, az érintett gazdasági lobbik szerepéről tudunk. A környezetvédelmi alapelvek viszont visszavezetnek minket a környezetvédelem társadalmi rendeltetéséhez, ezért alkalmasak arra, hogy ahol szükséges, új jogi megoldásokat kínáljanak, a régi jogintézményeket pedig a céljaiknak megfelelően értelmezzük. 88
