Oldal 90 [90]
FÜLÖP SÁNDOR
és környezetét érintő ügyeket nem lehet nélkülük, a hátuk mögött
eldönteni; ráadásul ez nem is lenne célravezető, a helyi közösségek
számos, csak általuk birtokolt ismerettel tudnak hozzájárulni a
minőségi döntéshez, illetőleg a részvételükkel meghozott döntések
további konfliktusoktól mentes végrehajtására is sokkal nagyobb
az esély.
" Az integráció elve; mindezeket az elveket, továbbá a környezet¬
védelmi szakmai és etikai szempontokat nemcsak a szűkebb érte¬
lemben vett környezetvédelmi ügyekben kell érvényesíteni, hanem
minden olyan ügyben, amely a környezetre kihatással lehet.
Az alapelvek az ún. riói folyamatban kristályosodtak ki. Ezt a folyamatot
valójában már 1972-ben Stockholmban elkezdték előkészíteni, ahol a
világ országainak a vezetői (a túlnyomó többségük) elfogadtak egy nyi¬
latkozatot a környezet védelméről. A stockholmi nyilatkozat időpontja
nyilván nem véletlenül esik egybe a Római Klub első jelentésével és a
modern környezetvédelmi jog kezdetével. A folyamat következő állomá¬
sai — 1992: Rio de Janeiro, 2002: Johannesburg és 2012: újra Rio. A riói
folyamatot három szakaszra bonthatjuk:
I. a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összeegyeztetésére
tett kísérlet, a fenntartható fejlődés koncepciójának kodifikálása
(1992, Rio);
II. a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem összehangolása
(2000—2002, a Millenniumi Fejlesztési Célok kiadása és a johan¬
nesburgi világkonferencia);
III. egyfajta szintézis 2015-ben, amikor az ENSZ Közgyűlése elfo¬
gadta a Fenntartható Fejlődés 2030-ig szóló célkitűzéseit (SDG).
A környezetvédelmi jog alapelveit az Európai Unió alapokmányai is
kodifikálják, sőt az Európai Unió Bírósága számos jogesete inkább az
alapelvekre, mintsem a tételes környezetjogra támaszkodik. Ez nyil¬
vánvalóan nem véletlen annak a tükrében, amit a környezetvédelmi
jogszabályok tervezéséről, egyeztetéséről, az érintett gazdasági lobbik
szerepéről tudunk. A környezetvédelmi alapelvek viszont visszavezetnek
minket a környezetvédelem társadalmi rendeltetéséhez, ezért alkalmasak
arra, hogy ahol szükséges, új jogi megoldásokat kínáljanak, a régi jogin¬
tézményeket pedig a céljaiknak megfelelően értelmezzük.
88