Oldal 78 [78]
FÜLÖP SÁNDOR
az országuknak, ha nem tolonganak az első sorokban, amikor ezeknek
a globális problémáknak a megoldásáról van szó.?
Az államok ennek megfelelően azzal igyekeznek támogatni a feltö¬
rekvő és egyáltalán nem szégyellős új gazdasági hatalmakkal szemben
a saját iparukat, hogy a környezetvédelmet alapvetően az ő igényeikhez
igazítják. A környezetvédelmi jogot is egyre kevésbé írják környezet¬
védők és jogászok, helyettük inkább a legbefolyásosabb ipari lobbik
képviselői.
"Természetesen ezek a gazdaságvédő, protekcionista törekvések nem
a maguk nyers formájában jelennek meg, első olvasatra a fejlett világ
környezetjoga például egészen kiváló lehetőségeket tartogat, azonban
az írott jog igazi arcát a tényleges alkalmazása mutatja meg. Egy nyu¬
galmazott új-zélandi bíró úgy összegezte hosszú pályafutásának ta¬
pasztalatait, hogy a környezetvédelmi ügyei között egyetlenegy sem
volt olyan, amelyben valaki a környezet védelmére kért és kapott volna
engedélyt, a környezetvédelmi ügyek inkább arról szólnak, hogy valakit
a környezet pusztítására, terhelésére, zavarására hatalmazott fel valami¬
lyen közigazgatási hatóság (Preston, 2015). Európában természetesen
ugyanez a helyzet. Nem az a fontos, hogy az egyes nemzeti hatóságok
milyen sikerjelentéseket küldenek az Európai Bizottságnak a joghar¬
monizációról, hanem az, hogy ténylegesen mi történik a valóságban, a
környezetünkben. Az Unió környezetvédelmi kiadványaiban, csakúgy,
mint nemzeti szinten, évtizedek óta különösebb gond nélkül együtt
láthatjuk az egyes irányelvek kiváló értékelését és a folyamatosan rom¬
ló környezetállapot-adatokat. A következőkben három konkrét példát
mutatok be erre, amelyekben az összehasonlító elemzések módszerével
jórészt kiküszöböltük az egyes tagállamok esetlegességeit, így inkább
alkalmasak általános törvényszerűségek, trendek leírására.
1.5.1.1 Az európai Környezeti Felelősség Irányelv
végre nem hajtása
A mai értelemben vett környezetvédelem és környezetvédelmi jog alig
néhány évtizede kezdődött, semmiképpen sem korábban, mint a hetvenes
évek eleje. Ebben a történetben viszonylag korán feltűnt a társadalmak
? Az említett három tényező részletesebb elemzését Hetesi Zsolt tanulmányaiban
olvashatjuk, így például a több más szerzővel együtt írt 4 fenntartható fejlődés és az
állam feladatai c. tankönyvben, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem öt karának
elsőéves hallgatói számára készült 2018-ban.
76