Oldal 25 [25]
1.1 Herman Daly és a fenntarthatatlanság problémája
játszik szerepet, hanem mindenekelőtt az a tény, hogy a tőke szabad
mozgása az új, határokat nem ismerő globális gazdasági térben azt ered¬
ményezi, hogy a gazdasági szereplők megszabadulnak a helyi politikai
közösségek ellenőrző befolyásától. Ez utóbbiaknak többé nem áll mód¬
jában, hogy a munkahelyek vagy természeti forrásaik védelmében törvé¬
nyes korlátokat szabjanak a nyereségért folyó kíméletlen hajszának, vagy
megfizettessék a vállalatokkal az elhasznált természeti és kulturális tőke
tényleges költségeit. (Ha megpróbálkoznak vele, a befektetők elkerülik
őket, s ezt többé nem engedhetik meg maguknak, mert a posztkoloni¬
alista-posztszovjet évtizedekben rájuk erőltetett fejlesztési stratégiák
súlyos eladósodáshoz vezettek, és a végletekig fokozták függőségüket a
világgazdaságtól.) Ameddig azok a cégek diktálnak a piacon, amelyek
sikerrel externalizálják — vagyis nem fizetik meg — tevékenységük tár¬
sadalmi és környezeti költségeit, s így áraikat jóval alacsonyabb szinten
tudják tartani, addig a hatékonysági versenyben a méltányosságra és
fenntarthatóságra törekvő szereplőknek esélye sem lehet a sikeres helyt¬
állásra. , A globalizáció tehát egy nemzet gazdagsága érdekében azt
követeli, hogy állampolgárainak többsége (a dolgozó osztályok) szegény
és növekvő létszámú legyen, s pusztuló környezetben éljen", foglalja
össze következtetéseit Herman Daly 4 gazdaságtalan növekedés. . . végén
(Daly, 2005).
1.1.9 Következtetések és tennivalók
Az ökológiai fenntarthatóság, mint láttuk, Daly szerint az anyag- és
energiaáramlás stabilizálását kívánja, éspedig az ökoszisztéma eltartó¬
képességének megfelelő színvonalon. Ennek elengedhetetlen feltétele az
emberiség összlétszámának csökkentése, mivel bolygónk már a jelenlegi
népességet sem képes eltartani másként, mint a jövő nemzedékek életle¬
hetőségeinek morálisan elfogadhatatlan korlátozása árán.
Egyidejűleg pontosítani kell a gazdasági növekedés homályos fo¬
galmát. Az élet minőségének javítása, a tudás gyarapítása nem kívánja
a természeti források kimerítését. Az élővilág gazdag változatosságát
pusztító növekedés eddig sem a jólétünket szolgálta, hanem a nyomor
új, eddig nem ismert formáival sújtotta az emberiséget.
A globalizáció jelen formájában felgyorsította az ökológiai kataszt¬
rófa kibontakozását, és a helyi közösségeket megfosztja a védekezés
lehetőségétől.
23