Oldal 20 [20]
LÁNYI ANDRÁS
ság, az egészség vagy az ép környezet. Aligha véletlenül, hiszen éppen
ezeket kell feláldoznunk a hatékonysági és növekedési hajsza oltárán.
1.1.5 Van-e a természetnek gazdasági értéke?
Csakhogy milyen alapon tulajdonítunk egyáltalán gazdasági értéket
természeti forrásainknak? A tizenkilencedik században úgy tűnt, vég¬
leg nyugvópontra jutott a vita, amit erről a fiziokraták és a munkaér¬
ték-elmélet hívei folytattak, és az utóbbiak álláspontja kerekedett felül.
Eszerint az árut kizárólag a benne megtestesülő emberi munka teszi
értékessé. (Itt természetesen nem a használati értékéről, hanem a csere¬
értékéről van szó.) A természet szolgáltatásai ezzel szemben ingyenesek.
Igénybevételük, ha nem jár fáradsággal és nem követel különös tudást,
nem okoz költséget, és hasznot se hajt, ameddig valaki át nem alakítja
őket áruvá. Az ökológiai gazdaságtan szembeszáll ezzel a felfogással.
Álláspontját Ernst F. Schumacher fogalmazta meg először. 4 kicsi szép
című, ma már klasszikusnak számító művében hamis kettős könyvelésről
beszél, amellyel a közgazdászok becsapják a világot, amikor a természeti
tőke feléléséből származó jövedelmet haszonként könyvelik el, ahelyett
hogy veszteségként tartanák számon a természeti tőke ilyenkor bekö¬
vetkező fogyatkozását. A hagyományos felfogás követői ezzel szemben
arra figyelmeztettek, hogy a természeti szolgáltatások ára önmagában
mégsem jelenik meg hozzáadott érték forrásaként, akár tetszik ez a zöl¬
deknek, akár nem. (Hozzáadott értéknek nevezik a közgazdaságtanban
a keletkező árbevétel és a termék előállításához vásárolt áruk vagy szol¬
gáltatások ára közötti különbséget.)
A gordiuszi csomót Daly azzal vágja ketté, hogy rámutat, már maga a
, hozzáadott érték" kifejezés is elárulja, hogy azt valamihez előbb hozzá
kell adni, s ha nincs mihez, akkor semmiféle érték nem keletkezik.
Ez a valami pedig a legtöbb esetben — még az anyagtalannak mondott
szolgáltatások esetében is — valamilyen természeti adottság. Egyszerű
példával élve, a balatoni szállodai szoba árában az építési költségek, a
személyzet bére és az ott elérhető szolgáltatások mellett igencsak jelen
van a tó és a tóparti helyszín használati értéke meg a kedvező klimatikus
viszonyok, még ha ezekért nem is kell külön fizetni, mert nincs kinek.
Nélkülük, mondjuk egy ipari park szomszédságában, ugyanez a szálloda
lényegesen alacsonyabb áron tudná csak értékesíteni szolgáltatásait.
Ezért félrevezetőek azok a számítások, amelyek kimutatják, hogy
egy-egy ország nemzeti jövedelmében milyen csekély a nyersanyag-elő¬
18