Page 45 [45]
város egykori területén juhait legeltető pásztorról, név szerint Zrenczinről kapta a vá¬
ros a nevét. A címerben szereplő bárány pedig egyszerre báránya ennek a pásztornak
és Krisztusnak. Ide kapcsolódik a város szimbólumáról, a bárányról írt disztichon is
(inc. Qui patitur vincit, victoria laeta triumphat, no. 4).
13. Paraenesis (mapatveotc), nutheticon (vov0etucdv)
Scaliger szerint a buzditäs (npotpentiköv = adhortatio) egyik almüfaja a paraineticon,
amely bölcsességgel, vagyis észérvekkel akar buzdítani valamire. Egy másik alműfaja
a nutheticon, amely pedig valamilyen szabályra, előírásra figyelmeztetve, emlékeztetve
buzdít valamire."
13.1. A 19. számú verset tanulóévei alatt írhatta egy őszi napon, amikor már bekö¬
szöntöttek a fagyok és , megnyúltak az árnyékok" (inc. Iam rursus nostris redeunt bona
tempora Musis). A múzsáinak való jó időről ír, talán mert az időjárás miatt otthon kell
maradni a négy fal között. A címben szereplő paraenesis magához és talán a tanuló¬
társakhoz szól. A vers Aurorát, a hajnal istennőjét magasztalja, és azt ajánlja, hogy ne
maradjunk fent sokáig tanulni, inkább keljünk fel korán."
13.2. Az 51. számú vers a gnómaköltő Phókülidész IIoínua vovOzTixóv című
könyve alapján versel meg 54 erkölcsi jótanácsot, maximát (inc. Musa Phocillidis haec
Graio dictaverat ore). Mivel a Lőcsén és Késmárkon tanult Filiczki János kötetében
is találunk egy viszonylag korai versét NovOerikóv ad Olssam Hungariae oppidum
címen," amely szintén Phókülidész sokszor kiadott könyvére utal, ezért valószínűleg
más magyarországi iskolák tananyagában is szerepelhetett. A cím szerint sárospataki
beszélgetésből született, és a nyilvánosság előtt is felolvasta (aliquot versio acta Patak¬
ini et publice recitata).
14. Consolatio
A mapauvOnrtxóv (consolatio) — Scaliger szerint”’ — az adhortatio, vagyis a buzdi¬
tâs almüfaja, abban az értelemben, hogy lelkünket vigasztalva serkenti egyensülyra
és nyugalomra.
Mader verses viszontválaszában a Prágában tanító, körmöcbányai Michael Lepo¬
rinust vigasztalja, aki valamiért nem érezte jól magát a Habsburg Birodalom székhe¬
lyén (inc. Reddita Pragensi nobis est littera ab urbe; no. 30)."? Először egy szójátékkal
próbálkozik (/epidus — Leporinus), majd pár szóban a szójáték hasznáról is ír (az 52—53.
sorban Cicero lefejezéséről is találunk egy szójátékot: esse caput-ense caput). De Lepo¬
% ScALIGER 1561, 157.
95 Lásd például Comeniust a pataki iskola rendjéről: , Ebéd és vacsora után egy-egy óra séta javasolt
mindennap, éjszaka pedig nyolc óra alvás szükséges, este 8-tól hajnal 4-ig." DIENEs, UGRA1 2013, 37.
% Firiczxi 1614, 26-27.
7 SCALIGER 1561, 168. Vö. a mapapvOntiKdv-r6l: MENANDER 1981, 160-165 (413.5—414.30).
98 OKAL 1986, 151.
43