OCR Output

ha jobbat nem tud, akkor hallgasson. Egyszerre szól Maderhez és az olvasóhoz a
Petrarcánál is megtalálható bölcsességgel, miszerint könnyebb járt úton más nyomait
követni, mint keresgélve kitaposatlan úton előretörni (zutius esz aliena segui vestigia,
quam si arripias nullo te praeeunte viam). Mader is tudös költök nyomdokain jár, és
most Mader könyve is út azoknak, akik olvassák. Sartorius az ötödik részben Madert
dicsérve biztatja, hogy ne hagyja abba se a versírást, se pedig a tanítást. Hosszú életet
kíván neki, hogy még több könyvet adhasson ki. A verset valószínűleg a kötethez írta
1588 elején.

0.7. Egykori trencséni tanárától, Petrus Barossiustól is olvasható egy rövid, ajánló
epigramma Mader könyvéhez, amelyet — miként a versből megtudjuk — a kései utókor
is dicsérni fog (inc. Ut genitor patrii storeas declarat amoris; app. 8).

0.8. Christophorus Mazurkius, a trencséni iskola segédtanitdja azt irja versében,
hogy fiatal, öreg, sőt az egész kései utókor nagyon sokat köszönhet majd Madernek
(inc. Multum, crede mihi, debent iuvenesque senesgue; app. 9). Kelj fel gyorsan sírodból
Colacinus, dicsérd dallal tanítványodat, aki oly sokra becsült téged és iräsaidat! Tä¬
madj fel tiszteletre méltó apa és írj költeményt annak, akinek lelkében az erény szere¬
tete uralkodik! Gyorsan elmúlik minden, de azoknak a hírneve, akiket Mader könyve
megőriz, örökkévaló lesz (fama perennis erit; Ov. am. 1, 10, 62; Verg. Aen. 9, 79.)

0.9. És ha már Mazurkius elő akarta Colacinust csalogatni a sírból, Mader elő is
csalja egy versével, amelyet egykori zsolnai tanárától közöl (inc. Ergo tui genitor gnati
lege credulus ista; app. 16). Ezt valószínűleg Colacinus akkor írta, amikor Mader Sá¬
rospatakon tanult.

0.10. Apja, Nicolaus Mader egy verssel szerepel a kötetben, amelyet fia bártfai
tanulmányainak éveiben írt valamikor 1577 nyara elétt (inc. Quae mihi misisti, fili
carissime, nuper; app. 14). A kéltemény válaszvers több ismeretlen versre, amelyben
Valerian beszámolhatott apjának — többek között — bártfai tanulmányairól. A 3—6.
sorból megtudjuk, hogy ezek az apának nemrég (xuper) küldött versek az érzékeny
ifjúság és a helyes gyereknevelés módszerének a tanúi. De azt is jól mutatják, hogy
Valerian mennyire előrehaladt a költészetben. Az apa versének színvonala azért azt is
mutatja, hogy költőnk a családi házból már nem kevés műveltséget és költői tehetsé¬
get hozott magával. Nicolaus verse egyszerre szól a büszkeség, a szeretet és az atyai
jótanácsok nevelő célzatú hangján. Külön, szép szavakkal dicséri bártfai tanítóit is.

2 Az egyik olyan vers a kötetben, amelyet nem Mader írt és nem is Madernek címezték, szintén Petrus
Barossius szerzeménye Proteus címen (inc. Proteus undifluum primo vertatur in aeguor; app. 40). Fontosnak
tartom felhívni a figyelmet rá, mert a kötet filozófiával leginkább átszőtt költeménye. A verset 1586. július
13-ára keltezte és Forgách Simonnak ajánlotta. Barossius Próteusz szimbolikus alakján keresztül költői
képekkel foglalja össze a káosz és rend kozmogóniai, kozmológiai összefüggéseit. A filozófusok Próteusz
mitikus alakjának finom rejtvényébe (suwd-ili aenigmatre) burkolták a világ leírását. Persze a semmirekellő
köznép (improba plebs) mindebből semmit sem ért, de megérteni sem akarja. A másik olyan vers, amelyhez
Madernek csak mint szerkesztőnek lehet köze, Georgius Fabricius három disztichonnyi verse Melanchthon
tanulni vágyó gyermekeknek szóló jótanácsáról (inc. Dicebat puero, clarus pietate Melanchthon; app. 10), és
Simon Jessenius sajat epitaphiuma (inc. Dum vixi semper studui didicisse quid essem; app. 43).

OKAL 1986, 150.

53

22