Oldal 17 [17]
hangvétele alapján nincs is okunk azt feltételezni, hogy Mader ne indult volna el a
nagyjából 110 kilométeres útra.
Egy levél szerint 1600. március 21-én már biztos Irencsénben lelkészkedet
Utolsó információnk róla, hogy 1605-ben Märkusfalvän (Markusovce, SK)
volt lelkész."
t.>
Ill. A Libellus exercitiorum poeseos
scholasticorum (1588)
Egyetlen ismert művét 1588-ban adta ki Mantskovit Bálintnál Galgócon (Hlohovec,
SK).5 Ennek pedig egyetlen ismert példányát Bécsben az Öszerreichische Nationalbib¬
liothek őrzi (35.X.164). Ez a példány Hieremias Sartoriusé lehetett, amelyet a beírás
szerint egy orvosnak adott. A dedikált könyv címzettje nem csak az elhalványodott
beírás miatt olvashatatlan, hanem a ráragasztott könyvtári jelzetet tartalmazó címke
miatt is: ,,<...> Medicinae Licenciato d. d. hunc libellum, amicitiae ergo Hieremias Sartorius
jam Scholae Trenchinii Rector 14 Junij: Anno D. 1588." De a dedikáció annyiból mé¬
giscsak fontos, hogy ezek alapján a kötet 1588. június 14-e előtt kijött a nyomdából.
Mader a Libellus exercitiorum verseinek nagy részét diákként írta és — legalábbis a
könyv címe szerint — az alkalmi költészet formuláriumának, mintagyűjteményének
szánta mindazok számára, akik érdeklődnek a költészet iránt. A könyv két fő részre
osztható. Az első rész, amely a könyv főcíme alá sorolható, Mader 77 saját versét, és
peritextusként 12 neki címzett verset tartalmaz. A második részben Libellus adopti¬
vus cím alatt 27 neki címzett verset és négy levelet gyűjtött össze. Ezt a formai megoldást
bizonyára Georg Sabinustól" vette át, akinek a verssorait nemcsak többször használta
fel (lásd a jegyzetekben), hanem egyik versében (no. 12) néven is nevezi (10. sor). Az
egész versgyüjteményt ,a kôltészet iskolai gyakorlatainak kônyvecskéjeként a versfa¬
ragás mesterségének újoncai számára" adta ki, amelyből , elsajátítható, tökéletesíthető,
megszerethető és memorizälhatö” az ars versificatoria tudománya. A XVI-XVII. szá¬
zadi poétikák jó része is ugyanezt a módszert alkalmazza, és inkább példák segítsé¬
gével, mint definíciókkal igyekszik az érdeklődőt kiképezni. (Ez igaz Scaliger Poerices
libri septem-jére is.) A könyvecske tanító jellegét mutatja az is, hogy Mader a margón
macskakörmök segítségével hívta fel a figyelmet azokra a sorokra, szakaszokra, ame¬
35 PÁLFY 1965, 102. (Az eredeti dokumentum a háborúban megsemmisült.)
36 ELEM I/2, szerk. CSEPREGI 2015, 7.
37 BorsA 1964, 164-165.
38 Illésházy Istvan (1541-1609) tulajdonäban is volt egy példány Mader könyvéből. Az Illésházy-javak
lefoglalásáról felvett 1603. november 11-ei jegyzőkönyv-fogalmazvány szerint a trencséni várból érkezett
Esztergomba. A felvett cím is jogászfogalmazványra utal: Valeriani Maderti executio poetica. (Adattár 11,
1983, 151.) Valószínűleg ez nem ugyanaz a példány, mint amit ismerünk, mert Hieremias Sartorius 1604¬
ben halt meg.
SABINUS 1563, Z4R.
15