set Kassai Császár György" rektorsäga (1579-1583) idejen irta, amikor „az orszäg
legjobb iskoläjäban”, Särospatakon tanult. A Colacinushoz irt versböl (no. 9) arra
következtethetünk, hogy amikor Mader megirta, akkor egykori tanära mär nem volt
Zsolnän. Märpedig a zsolnai iskolät, magät Colacinust is elüzve, 1579. december
2-án oszlatta fel az akkor még buzgó katolikus Dersffy Ferenc.? Ebből csak annyi
következik, hogy ezt a verset valószínűleg 1580-ban írta. Ugyanennek a versnek a
149-150. sordban azt irja (ha legalábbis szó szerint vesszük a Zempora veris kifejezést),
hogy ha Isten is úgy akarja, akkor Patakon fog tartózkodni tavasszal (sic igitur, siqui¬
dem statuit suprema voluntas, hic remanens laeti tempora veris agam)." A vers szövege
alapján viszont Madernek még nincs tudomása Colacinus 1580-as biccsei lelkészállá¬
sáról. Emiatt jutottam arra a következtetésre, hogy az 1580-as év tavasza előtt írta a
verses levelet Colacinusnak, de már Patakon tartózkodott. Úgy érthetjük tehát a fenti
sorokat, hogy 1580 tavaszán is Sárospatakon akar/fog tartózkodni. De ugyanebben a
versben egy másik utalást is találunk pataki tanulmányaira: ez velut Euryalo tibi iunctus
amore Mathias qui triplicis linguae cognitione praeest. Itt Kassai Császár György lenne
Euryalus, míg Mathias lenne a rektor Nisusa (erös állítás, de úgy látszik, Madernek
nem tűnt fel a hasonlat homoerotikus tartalma; más versében is használja). Ez a
, Mathias" nem lehet más, mint a késmárki iskolából elűzött Matthias Ihoraconymus
(Matej Kabát), aki 1579 nyarától lektor Kassai Császár György mellett. Iehát a vers
írásának és pataki tartózkodásának idejét is időben hátrébb tolhatjuk 1579 nyaráig.
Ezt erősíti meg a már említett erdélyi úti versének (no. 8) 161. sorában a sárospata¬
ki iskola akkori vezetőjének, bizonyos , Cophaeus"-nak a neve. Első pillantásra ez a
név nem erősít meg semmit, mert nincs tudomásunk ilyen nevű rektorról. Viszont
elképzelhető, hogy nyomdahiba és a , Cormaeus" név elírása, ami a metrumot sem
sérti. Ez pedig akkor Paksi Cormaeus Mihályra vonatkozik, aki 1577-1579 között
irányította az iskolát." A vers szövegéből az is kiderül, hogy Mader akkor írta erdélyi
úti beszámolóját, amikor — ha feltevésünk helyes — az iskolát Paksi Mihály vezette
(qui regit hanc, ubi nunc maneo Cormaeus in illo concilio praesens cogitur esse, scholam).
Ot 1579-ben váltotta Kassai Császár György, aki mellett 1580-tól Ihoraconymus
Horugy 1910, 4, 38-39; KEVEHAZI 1989, 29.
Azért bizonytalan ez az olvasat, mert az is lehet, hogy Mader csupán életének tavaszára, vagyis ifjúságának
idejére célozgatott a versben.
Némi bizarr fényt vet erre az a Mader sárospataki tartózkodásakor kirobbant rejtélyes epizód is, amelyről
így ír Szabó András: , A város ismeretlen elsőpapját, aki talán külföldi egyetemen is tanult, mivel latinul,
görögül és héberül is tudott, 1579-ben rajtakapták, amint egy fiúval fajtalankodott; máglyára ítélték, de
Dobó Ferenc megkegyelmezett neki. Az eset pikantériája, hogy ez az elsőpap nem sokkal ezelőtt egy
házasságtörő nemesasszony esetében halálbüntetést javasolt Dobónak, és az asszonyt ki is végezték. Nem
tudjuk, ki lehetett ez az ember, valószínűleg nem Szegedi Literáti István, akiről még Balsaráti életéből,
1575. február 11-ről van adatunk, tehát nyilván káplán, azaz másodpap lehetett akkor." (SZABÓ 2004, 52—53.)
2 SzoMBATHI, SOLTÉSZ 1864, 412-418, külônôsen 415; Dienes, Ucraï 2013, 14; SzaB6 2004, 53-56.
Mader a versben utal is Thoraconymus magyar, szloväk és német nyelvtudäsära (148. sor): Qui triplicis
linguae cognitione praeest.
2% SZOMBATHI, SOLTÉSZ 1864, 404-407; Dienes, UcraAï 2013, 14; SzaB6 2014, 50-51.