Seite 266 [266]
MŰEFORDÍTÁS
Én a szász kancellárián használatos nyelvet beszélem, amelyhez igazodik Németor¬
szág-szerte minden fejedelem és király. Minden birodalmi város és fejedelmi udvar a
mi fejedelmünk szász kancelláriájának nyelvén intézi ügyeit, ezért ez a legelterjedtebb
német nyelvváltozat. Ily módon Miksa császár és Frigyes herceg, szász választófejede¬
lem a Német-római Birodalomban a német nyelvjárásokat egy közös nyelvbe vonták
össze.??
Luther nyelvhasznälatära jellemző az úgynevezett , retorikai szintaxis".? Nem
többszörösen összetett, alárendelő tagmondatokból álló körmondatokat, hanem
egyszerűbb, többnyire mellérendelő tagmondatokból álló mondatokat használ,
melyeket különböző retorikai, stilisztikai elemekkel (metafora, hasonlat, asszo¬
nancia, alliteráció, hangutánzó szavak, általában igen erős képi eszközök stb.)
gazdagit.**
Ennek elsődleges oka és célja az, hogy a szöveget egyszeri hallás után is
bárki megérthesse. Luther bibliafordítása közben hangosan felolvasta magának
a szöveget, mert véleménye szerint a szavak lelke a hang(zás): ,cum vox sit
anima verbi."? Ezért prózai szövegei is ritmikusak, helyenként belső rímek is
előfordulnak bennük, sokszor drámai feszültségűek. A Bibliát a reformáció
korában az egyszerű ember nemigen olvasta magában: vagy a templomban
hallotta, vagy közösségekben, esetleg családi körben olvastak fel belőle. A meg¬
felelő hangsúlyozást a 18. század első feléig a későbbi vessző helyett az úgyne¬
vezett Virgel-jelölés (/) segítette. Ezeket a gyakorlati megfontolásokat teológiai
meggyőződés is alátámasztotta. Már Pál apostol hirdeti: , A hit tehát hallásból
van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által." (Róm 10,17) Többek között Fabiny
Tibor mutat rá arra, hogy Luther számára és a protestantizmusban mind a mai
napig az érzékszervek közül a fül a legfontosabb, mert ,[alz isteni ige [...] az
emberi fül szervén keresztül jut el az emberi szívig, amely egyúttal a páratlan
emberi lélek, a megismételhetetlen személyiség metaforája"." Mivel a katoli¬
cizmusban az 1439-es firenzei zsinaton jóváhagyott hét szentség mint kegyel¬
mi eszköz ugyanolyan fontos, mint Isten igéje, amely a fülön át jut el a szívig
és a lélekig, a szentségek befogadásánál a szemnek legalább olyan fontos sze¬
repe van, mint a fülnek, mert a kegyelmi eszköz emberi cselekedetekben válik
láthatóvá.
32 Luther: Asztali beszélgetések, 180.
33 Besch: Luther und die deutsche Sprache, 51.
34 V6. Heinrich Bornkamm, idézi Besch uo., 53.
Winiger: Luthers Ubersetzungskunst, 57.
3% Fabiny: Szôtorténések, 147.
35
+ 264 +