Oldal 157 [157]
THOMAS MANN: DOKTOR FAUSTUS
hanem elsősorban metafizikai adomány, a németség lényének és lényegének
foglalata. Miként a tetterőtől duzzadó, ám , éretlen" ifjúság, időnként ösztönösen
és elhamarkodottan szánja el magát bizonyos tettekre, úgy a németség történe¬
tében is található példa efféle , meggondolatlanságra", amilyen például a német
reformáció: , Luther azonban volt olyan éretlen, volt olyan népi, volt olyan német¬
népi, hogy új, tisztább hitet teremtsen"" — vélekedik Deutschlin, majd hozzáte¬
szi: „Eretlensegünk révén még sok újdonsággal, még számos forradalommal
fogjuk megajándékozni az emberiséget!" Az ifjúság az állandó , levés" ( Werden),
mintegy lehetőség állapotában van. ,A szó legmagasabb értelmében vett ifjú¬
ságnak semmi köze a politikai történelemhez. Ez a fajta ifjúság metafizikai
adottság, valami esszenciális alkat, elhivatás. Nem hallottál a német fejlődésről
[Werden], a nemet vändorszellemröl, a németség örökös útonjárásáról? Úgy is
mondhatod: a német az örök diák, az örök törekvő Európa népei között."
A Werden mint a németség szellemiségét kifejező potencia, mint a ,létté"
(Sein) nem valósult lehetőség — eredetileg persze metafizikai-szellemi síkon —
tematikusan felbukkan már a kora romantikában is, de többek között Goethénél
is megtalálható, és Nietzschén át végigkísért a 20. századig. A deutsche Innerlichkeit
lényege abban áll, hogy a németségnek van múltja és jövője, de soha nincs jelene.
A lírikus, esszéista és irodalomtörténész Ernst Bertram, a George-kör tagja,
Mann barátja, 1918-ban - tehát a regény historikus idejének áttörési szakaszá¬
ban (!) — megjelent fö müveben, a Nietzsche. Versuch einer Mythologie cimü
esszeisztikus monogräfiäjänak a Das deutsche Werden fejezeteben Nietzschevel
kapcsolatban ezt a gondolatot igy fogalmazza meg:
Ekképp időzik a német szellem saját, nagyon más jövő megvalósulását tükröző múltja
varázsbirodalmának és ama kísértésnek örök küszöbén, mely a barbárságba, a zava¬
rodottba, a misztikus múltba és mégis állandóan minden emberi fenyegetettségébe
való visszazuhanással kísért. Így látja őt minden németfeletti szem nyugtalan, kétkedő
pillantása; így látja önnön magát ama pillanatokban, amikor önmaga tudatára ébred:
tegnapelőttről és holnaputánról való — még nincs mája."
A német szellem nem tudja megvalósítani önmagát. Örökös levésben érlelődik,
törekedhet a tökéletes létformára, bár ez — ha nem akar a hétköznapi politika
17 Uo., 144.
18 Uo.
® Uo., 145.
50 Ernst Bertram: Nietzsche. Versuch einer Mythologie, Berlin, Georg Bondi, 1921,78. Mann ekönyv
megjelenésekor jó barátságban volt Bertrammal, aki személyesen adta át Mann-nak könyvét
1918-ban. Mann naplója arról tanúskodik, hogy hosszasan és élvezettel tanulmányozta a Nietz¬
sche-esszét, és nagy hatással volt rá: , Teára Betram [...] átadta virágokkal díszített és találóan
«155 +