Seite 132 [132]
IRODALOM — KULTÚRA
válthat meg. Wagner szerelmesei azonban Schopenhauer nézetétől igencsak
eltérően eksztatikus szerelmi egyesülésben igyekeznek megszabadulni az akarat
okozta kínoktól. Wagner egy levéltervezetben, melyet soha nem küldött el Scho¬
penhauernek, a nemi szerelem koncepcióját az akarat önmegismeréséhez és
önmegtisztításához vezető üdvözítő útnak nevezi.? Jahuda Galor szerint Mann
fölöttébb kérdéses és szubjektív módon értelmezi Wagner Spinell magyarázatot
igénylő szavainak , igen, csak akkor vagyok én magam a világ?" tisztátalan voltát,
mert az értelmezés megkönnyítése céljából a kettőspontot, amit Wagner a , világ"
után tett, felkiáltójellel helyettesíti, míg , Wagner a kettőspont után következő
értelmet félreérthetetlenül megmagyarázta: egy orgazmus ábrázolásáról van
szó".? A Schopenhauer-tanulmány végén Mann ismerteti saját művészetfelfo¬
gását, és ennek alapján nevezi Schopenhauer filozófiáját aktuálisnak és modern¬
nek, miközben fölteszi azt a kérdést, hogy mit szólt volna Schopenhauer ahhoz
a gondolathoz, ha például
a művészet nem spirituális objektivitást jelent, hanem mindkét szféra termékeny és
az életet felemelő egyesülése és kölcsönös egymásra hatása — káprázatosabb, mint
ahogy külön-külön, mint nemiség és szellem lehet? S hogy a művészi, a teremtő lét
semmi más, és nem is volt benne soha semmi más, mint átszellemített érzékiség és a
nemiségből származó, lángelmévé tett szellem???
S vajon miért modern Schopenhauer? Mert zsenije túlingerelt, és ezért gondol¬
kodásában az életösztön uralja a szellemet, az intellektust. Mann itt kitér a
természet (élet, életösztön, nemi ösztön) és szellem (példaul a Trisztänban az
életidegen esztéticizmus) poláris viszonyára, és gúnyos kritikával illeti Nietzschét:
s Túlságosan sokat és zavaróan dolgozott Nietzsche ezzel a biológiai ellentéttel
[az egészség és betegség ellentétével], és egy hamis egészséget hívott a küzdő¬
térre, amely ma eltiporja azt a szellemiséget, melytől meggyógyulhatna Euröpa.””*
Mann 1938-as tanulmányában Schopenhauernél ideges zsenialitása miatt válik
uralkodóvá a nemi ösztön, Nietzsche , hamis egészségeszménye" (1938-ban!)
pedig eltiporja a szellemiséget, mely Európa gyógyírja lehetne. A korai Trisztan¬
ban Nietzschének még nem jut akkora szerep, mint a schopenhaueri nemi
2! Vö. Thomas Mann: Frühe Erzählungen 1893-1912, Kommentar von Terence J. Reed unter
Mitwirkung von Malte Hedwig, in Thomas Mann: Große kommentierte Frankfurter Ausgabe.
Werke-Briefe-Tagebücher, hg. von Heinrich Detering et al., Frankfurt am Main, S. Fischer,
2004, 239.
Vö. Galor: Wie man wird, was man ist, 61.
Mann: Schopenhauer, 75.
Uo., 78-79. Ezt a gondolatot Mann Doktor Faustus cimü „Nietzsche-regenyeben” tematizalja
reszletesen, melyen mär a Schopenhauer-tanulmäny idejen is dolgozik.
+ 130