Page 64 [64]
IRODALOM — KULTÚRA
végső trükkje nem sikerül. Miután megismeri az amazonok törvényét, látszólag
megadja magát a királynőnek, és fegyvertelenül közeledik hozzá, de a harcban
legyőzött Pentheszileia érzelmei ekkorra már őrületté fokozódnak, és a végső
győzelem reményében a , rettenetes", , őrült", , őrjöngő megéra" a külső törvény és
a belső ígéret értelmében legyőzi a kiválasztott férfit, hogy az övé lehessen. A tö¬
kéletes szerelem , dionüszoszi"" egyesülésében csók és halálos harapás eggyé válik.
Az amazonok természetellenes törvényével szembeszálló és a látomás emberi
törvények fölötti erejében bízó ösztönlénnyé vált Pentheszileia nemcsak a szeretett
férfival — no meg önmagával — végez, hanem felszámolja az amazonok államát is.
A szelíd lány, kinek lelkében az isteni vízióban megjelent ígéret csírája csöndesen
sarjadozott, egyszeriben fúriává változik, mihelyt a beteljesülés pillanatában ve¬
szélyeztetve érzi az abszolút ígéret megvalósulását. A végsőkig fokozott, makacs
ösztönök végül is győzedelmeskednek az ész és az ész diktálta törvények fölött, és
az ígéret — legalábbis Pentheszileia számára — beteljesül.
Bár a Heilbronni Katica avagy a tűzpróba című darab már műfaját tekintve is
szelídebb, mint a Pentheszileia, Kleist itt is ugyanarról ír: a látomásban megjele¬
nő, abszolút igazságért folytatott küzdelemről és annak minden látszat ellenére
történő megvalósulásáról. , Mert aki a Katicát szereti, annak a Pentheszileia sem
lehet teljesen felfoghatatlan, hisz" úgy tartoznak össze, mint az algebrában a plusz
és a mínusz, a lényeg egy és ugyanaz, csupán ellentétes viszonylatban elgondolva"
— írja Kleist 1808. december 8-án kelt levelében Heinrich von Collinnak. A konf¬
liktus itt sem a racionális és a vele szembenálló irracionális ellentétére épül, hanem
a racionális és egy olyan, a racionalitáson kívüli, a fölött lévő és attól függetlenül
létező szférának a szembenállására, amely egyszerűen hozzáférhetetlen, ,,meg¬
foghatatlan" a racionális szféra számára. A keretet itt is bírósági tárgyalás alkot¬
ja. A vésztörvényszék bírái mint , Isten földi poroszlói" ott is bevilágítanak a lélek
sötét rejtekeibe, , hová világi törvény keze el nem ér";" vagyis a darab egy olyan
bírósági esettel kezdődik, amely meghaladja a világi, az ésszel fölfogható bírás¬
kodás kompetenciáját. A tárgyalás helyszíne egy földalatti barlang. A barlang a
szövegben még kétszeresen visszatérő ismétlés formájában az , igazi igazság"
színterét képezi: Katica a sziklabarlangfürdőben pillantja meg veletlenül az „iga¬
zi" Kunigundát, és az ötödik felvonás végén a császár is egy barlangban közli az
igazságot Katicával, miszerint az álomnak megfelelően ő valóban a császár lánya
— még ha törvénytelen is. Az álom igazsága, miként a Pentheszileiában, itt is
° Hermann August Korff: Geist der Goethezeit. Versuch einer ideellen Entwicklung der klassisch¬
romantischen Literaturgeschichte, Leipzig, 1954, 71.
$ Kleist: Válogatott művei, 339. A Heilbronni Katica avagy a tüzproba cimü drämät Petra-Szabö
Gizella forditotta.
7 Uo., 339.
* 62°