Page 51 [51]
NOVALIS SZERETETFELFOGÁSA A REGÉNYEK REGÉNYÉBEN
Az első rész cselekményének szerkezetét egy konkrét út alkotja. A húszesz¬
tendős Heinrich -— aki még soha nem hagyta el atyai városát és annak szűkebb
világát, az északi türingiai Eisenachot -—, anyjával, és néhány kereskedő társasá¬
gában hajnali szürkületkor (Dämmerung) ütra kel anyai nagyapjához a délszaki
Augsburga, ahol megismerkedik Kligsohrral, a költőfejedelemmel, és eljegyzi,
majd örökre frigyre lép annak leányával, a csodálatos Mathildével. Ez a rész
Klingsohr mitikus meséjével végződik. Ez a mese alkotja az átmenetet (Übergang)
a második részbe, amely Astralis, Heinrich és Mathilde első öleléséből született
sziderikus és androgün, isteni megváltó gyermekének költeményével kezdődik,
és Heinrich mint szent zarándok útjával folytatódik egy magasabb szférában. Itt
találkozik Cyanéval,! aki elkiséri Sylvesterhez, az idegenhez, aki a regény előtör¬
ténetében mesél Heinrichnek a kék virágról, és aki azonos a bányásszal, illetve
a remeteségbe vonult egykori lovaggal, Friedrich Barbarossával és Schwaninggal,
Heinrich anyai nagyapjával is." A második rész és a regény Sylvester és Heinrich
beszélgetése közben szakad meg.
Az első és második részben bemutatott út — egyúttal a költővé válás útjának
— főbb állomásai vázlatosan a következők.
Első rész: A várakozás.
Az álom: álom az álomban: a kék virág, az apa alma (1. fejezet).
A kereskedők 1. története: Arion: a poézis hatalma (2. fejezet).
A kereskedők 2. története: Atlantis: a poézis és a szeretet hatalma (3. fejezet).
A lovagvárban: harc (keresztes háború, Abendland) - napkeleti költészet,
szeretet, tolerancia, béke, Morgenland, Zulima) (4. fejezet).
A banyasz (J. Böhme9: tapasztalat és magány (Friedrich von Hohenzollern,
az egykori lovag, majd későbbi eremita): benső elmélkedés (innere Betrach¬
tung) az élettapasztalat és bölcsesség birtokában. Ezek a történetírás fel¬
tételei (5. fejezet).
Augsburg: nagyapa + Klingsohr + Mathilde (6. fejezet).
Reggeli és eljegyzés a szabadban (7. fejezet).
Klingsohr és Heinrich a költészetről és a szeretetről (8. fejezet).
Klingsohr meséje: Fabula (fantázia, költészet) segítségével Eros (szeretet)
és Freya (béke) uralmaval és Phénix és Fabula oltalma alatt újra létrejön
az — immár — örök aranykor (9. fejezet).
! Cyana búzavirágot jelent, és a nevében rejlő színével is utal a kék virágra, amit Heinrich az ál¬
mában pillant meg, és aminek a nyomába szegődik.
? Ez egy példa az időben, térben és létmódozatokban különböző szinteken és alakokban megjelenő
protagonistákra. Hasonlóan Mária is, Friedrich von Hohenzollern napkeletről származó felesége,
halott gyermekeik anyja mint ősanya, az emberiség anyja, a Szűzanya alakváltozataiban tűnik
fel a tervek szerint. A második részben Cyana közli Heinrichhel, hogy anyja Mária, akárcsak
Heinriché, és itt Friedrich Hohenzollern feleségére, de tágabb értelemben a Szűzanyára is utal.
« 49 +