Oldal 48 [48]
IRODALOM — KULTÚRA
hegységekbe; a gonosz erotikus varázsa; a hős önmaga keresése; az örökös bo¬
lyongás, úton levés a világban; a megnyugvás utáni vágy — röviden: a levés és a
lét problematikája, a lehetséges valóssá válása felmerül már a romantika előtt és
után is, ám legmarkánsabban kétségkívül a romantika tematizálja. Már Goethe
Werthere, az életben csődöt mondott Sturm und Drang hős is az elérhetetlenre
és végtelenre vágyik. Lotte pontosan diagnosztizálja Werther szenvedéseinek
valódi okát: , Attól tartok, a lehetetlenség fűti annyira a vágyát, a lehetetlenség,
hogy a magáévá tegyen." A szenvedő ifjú éppígy vágyakozik — mindhiába - arra,
hogy eggyé válhasson Istennel, a Teremtővel:
Ó, akkoriban hányszor vágytam a fölöttem elhúzó darvak szárnyával egy mérhetetlen
tenger partjaihoz, hogy a végtelen habzó serlegéből igyam az életnek azt a túláradó
gyönyörűségét, és hogy, csak egy pillanatra is, hadd érezzem keblem korlátokba zárt
erejében egyetlen cseppjét ama Lény üdvösségének, aki magában és a maga erejével
mindeneket létrehoz.
Goethe Werther-regénye (1774) után majd száznegyven évvel, és a romantika
hőskora után száz évvel jelenik meg Ihomas Mann Halál Velencében (1912) című
novellája. Gustav Aschenbachot, a híres német írót egy láthatatlan erő csábítja
Münchenből Velencébe, ahol akaratáról megfosztva sötét démona áldozatává
válik. Hermann Hesse Klein és Wagner (1919) című novellájában is délre mene¬
kül Klein, a skizofrén német nyárspolgár, akiben ott rejtőzik Wagner, a tömeg¬
gyilkos ámokfutó, és akomponistazseni egyaránt. Délen elszabadulnak elfojtott
ösztönei: a dionüszoszi princípium győzedelmeskedik az apollóni fölött — ugyan¬
úgy, mint német írótársa, Gustav von Aschenbach esetében.
# Johann Wolfgang Goethe: Werther szerelme és halála, ford. Szabó Lőrinc, in Györffy Miklós
(szerk.): Goethe: Szépprézai miivek, Budapest, Euröpa, 1983, 7-131, itt 109.
35 Uo., 56-57.
« 46 «