Page 24 [24]
OCR
IRODALOM — KULTÚRA Második könyv, második rész. A második könyv második részének elején Werther május 6-án, vagyis egy évvel Wahlheimba történő megérkezése után, hátat fordít az udvarnak, és a nyarat """ herceg vadászkastélyában tölti, ahonnan megint csak elkeseredve menekül tovább — pontosabban — ,,vissza” Wahlheimba. Útközben zarándokutat tesz a szent hazába, szülővárosába, ami szintén visszafelé menekülést jelent. A szülővárosban a gyermekkor személyes és reményteljes múltbéli vágyai mint lehetőség a kiábrándító jelen meghiúsult terveivel mint valósággal konfrontálódnak. Második könyv, harmadik rész. Nyár végén, augusztus 4-én Werther végleg visszatér Wahlheimba, a szeretett asszonyhoz, csakhogy ezúttal egy teljesen megváltozott világ fogadja. A természet őszbe hajlott, s az első könyv azon momentumai, melyek akkor még a reményekkel kecsegtető , kikelet" stádiumában voltak, immár a halálra utalnak: Hans, a kedves gyermek meghalt, a lelkész nem tudna kiteljesülni abban az értelemben, ahogyan azt Lukács képzeli. Lukács nagyszabású, 1936-os tanulmánya, a Die Leiden des jungen Werther ideológiai töltetű, sőt erősen dogmatikus válasz az úgynevezett reakciós, polgári irodalomtörténet-írás képviselőinek. Miután egyetlen mondatban leszámol Gundolffal, Korff-fal, Strichhel mint a polgári dekadencia irracionalista tendenciáinak képviselőivel, Feuerbachra és Leninre hivatkozik, és Werthert a francia forradalom előfutáraként ällitja be. „A »Werther« középpontjában a polgári-forradalmi humanizmus nagy problémája áll, az emberi személyiség szabad és sokoldalú problémája. Feuerbach ezt mondja: »A mi eszmenyünk nem önsanyargatö, öngyilkos, elvont leny, ami eszmenyünk a teljes, igazi, tökéletes, képzett ember.x Lenin, aki átvette ezt a mondatot filozöfiai excerptumäba, azt mondja erről, hogy ez az eszmény va haladó polgári demokrácia vagy a forradalmi polgári demokrácia eszmenye«.” (Georg Lukács: Deutsche Literatur in zwei Jahrhunderten 1, Berlin, Neuwied, 1964, 53-68.) Vannak persze más, bizonyos szempontból hasonló, azaz szociológiai vagy szociologizáló Werther-értelmezések is, mint például Fritz Striché, aki egyébként elutasítja Lukácsot. A Goethe und die Weltliteratur című monográfiája a Die Leiden des jungen Werther című fejezetében Strich Goethének az európai irodalomra gyakorolt hatását, illetve az európai — főleg olasz, francia, angol — irodalom és szellemi élet Goethére tett hatását vizsgálja, áttekinti a kortárs, illetve a későbbi Werther-recepciót Ugo Foscolótól de Staélen, Balzacon, Stendhalon át Hofmannsthalig, és újdonságként hangsúlyozza, hogy Werther a francia forradalom szellemi előfutára és az európai ifjúság új életérzésének, a bezártság és a korlátozott tettvágy életérzésének a megtestesítője. , Föltűnt Európában egy új embertípus, amely tudatára ébresztette az európai ifjúságot, hogy az európai térség túlságosan szűkké és tompává vált, hogy akár lélegezni, élni és hatni lehessen benne. [...)] Ezt az új embert társadalmi pozíciójában gátolják szabályok, parancsolatok és tilalmak, holt erkölcsök és formák adottságainak és erejének kibontakoztatásában. [...] Polgárként nem számít a nemesi társaságban. Csak a gyerekek és az alacsonyabb nép körében talál megértésre. Nincs tere a tettekhez. Mindaz, amit a társadalom kínál neki, csupán csak az az sengedélyx, hogy a falakat, melyek között fogva tartva él, tarka alakokkal és fényes kilátásokkal kifesse. Ettől még ez a világ börtön marad. Ennek katasztrofális kifejeződése, hogy forró, szenvedélyes szerelme nem teljesülhet be, mert a konvenciók meggátolják. Ez már túl sok, elviselhetetlen, a természetet nem lehet ennyire elnyomni, a szabadságot ennyire korlátozni, ezért a halált választja. Ez a regény nem olyan szerelmi történet, mint a többi, hanem egy új ember története az elöregedett és szűkössé vált Európában." (Fritz Strich: Goethe und die Weltliteratur, Bern, Francke, 1957, 187—188.) Strich ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy Werther igénye a magányra, szenvedélye és melankóliája, ami lázad a rokokó életöröme ellen, , a francia romantika előhangja, sőt kezdete". + 29°
