Page 278 [278]
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"?
önmegnyugtatás s az egész természetet közvetlen érdekeinkre vonatkoztató
antropomorfizmus primitív fabulációiból komplikálttá szövődött mitológiák.
Ez a másik vallás: a misztikusok, az Istenséggel, a teremtés szellemével
közvetlen kapcsolatba jutott emberek vallása.
A misztikus élmény az újabb, lélektani filozófia különös érdeklődésének
tárgya, s többek közt maga James, a Bergsonhoz sok kapcsolatban álló nagy
pszichológus tette vizsgálat tárgyává. Bergson ezeknek a kutatásoknak fona¬
lát ragadja meg, s továbbtapogatózik, egészen a misztikus élmény gyökeréig,
amely nem lehet egyéb, mint az élet primitív lendületébe való visszatalálás.
Mert a misztikus élmény elsősorban és minden tapasztalat szerint: lendü¬
let. Nem intellektuális reveláció, nem kontemplatív szemlélet s nem puszta
érzelmi elömlés. A nagy misztikusok megnyilatkozásai — melyek a legkülön¬
bözőbb korokban s égtájon csodálatosmód hasonlítanak egymáshoz — vajmi
keveset tudnak elmondani az értelem nyelvén, s ebben is (ahogy azt jelez¬
tem már) a hagyományos mitológia szótárára szorulnak. Ők nem is annyira
szavaikkal nyilatkoznak meg, mint életükkel, létükkel és cselekedeteikkel.
Írásaik gyakran nem is maradtak, vagy nem ismeretesek a tömegek előtt,
melyek hatásukat, lendületüket átveszik. Ezt a hatást, ezt a lendületet első¬
sorban az élet, a cselekvés adja. A nagy misztikusok valamennyien cselekvő
emberek. S nagyon távol vannak attól, hogy a földi élettől idegen éljenek,
valami túlvilágban.
A misztikusok a lendületben élnek, amely maga az élet, úgy, ahogy az
anyagban, az anyag ellen, munkál és utat tör. Csakhogy ők őserejű forrásáig,
osztatlan gyökeréig tudtak leszállni ennek a teremtő lendületnek, mely az
anyaggal való küzdelmében több helyütt megakadt, ágakra bomlott, zsákut¬
cába jutott. Egyik ágában az ösztönnel küzd, másik ágában az értelemmel, s
minden új állatfaj, mely a földön megjelenik, egy-egy új győzelme s egyszer¬
smind új megakadása, megfeneklése ennek a küzdelemnek. Az ösztönt végső
kifejlődésében a hangyánál bámulhatjuk, mint az értelmet az embernél. De
amint a hangyának is van értelme, az embernek is vannak ösztönei; mind¬
annyiunkban -— ha elerőtlenedve és ködösen is — él és működik s legalább
csökevényszerűen vonaglik a teljes őslendület. Nem lehetetlen hát, hogy egy¬
egy kivételes egyéniség ebbe az őslendületbe belsőleg vissza tud helyezkedni,
s mintegy fölerősítve magában a csökevény fényeket, a teremtő lendületnek
oly teljes intuíciójáig emelkedik, mely vallási nyelvre lefordítva szinte az Isten
látását, sőt bizonyos mértékig a teremtő Istennel való azonosulást jelenti.
Szeretet. Bergson teológiája
Így nyert a tudományos megismerés mintegy kiegészítést és meghosszabbítást
a misztikus megismeréstől, melynek értékét az egybehangzó és szuggesztíven
őszinte tanúbizonyságokkal szemben nagyon nehéz kétségbe vonni. Bergson
figyelmeztet rá, hogy abban az időben, mikor Afrika belseje még terra incog¬
276