Page 249 [249]
Szöveggyűjtemény
A proletárok munkája a gépi berendezés terjedésével és a munkameg¬
osztással elvesztette minden önálló jellegét és ezzel minden vonzóerejét a
munkás számára. A munkás a gép puszta tartozékává válik, akitől csak a
legegyszerűbb, legegyhangúbb, legkönnyebben megtanulható fogást kíván¬
ják meg. Ezért a munkás okozta költségek szinte kizárólag a megélhetéséhez
és faja fenntartásához szükséges létfenntartási eszközökre korlátozódnak.
De az áruk ára, tehát a munka ára is egyenlő termelési költségeivel. Ezért
amilyen mértékben nő a munka ellenszenvessége, olyan mértékben csök¬
ken a munkabér. Sőt mi több, amilyen mértékben nő a gépi berendezés és
a munkamegosztás, ugyanolyan mértékben nő a munka tömege is, akár a
munkaórák szaporítása, akár az adott idő alatt elvégzendő munka szaporítá¬
sa, a gépek gyorsabb járatása stb. révén.
A modern ipar a patriarchális mester kis műhelyét az ipari tőkés nagy
gyárává változtatta át. Gyárban összezsúfolt munkástömegeket katonásan
szerveznek. Mint ipari közkatonákat altisztek és tisztek tökéletesen kiépített
hierarchiájának felügyelete alá helyezik őket. Nemcsak a burzsoáosztálynak,
a burzsoá államnak a szolgái, hanem napról napra, óráról órára szolgaságba
görnyeszti őket a gép, a felügyelő, s mindenekelőtt maga az egyes gyártulaj¬
donos burzsoá. Ez a zsarnokság annál kicsinyesebb, gyűlöletesebb, elkeserí¬
tőbb, minél nyíltabban hirdeti végcéljául a nyerészkedést.
Minél kevesebb ügyességet és erőkifejtést kíván meg a kézi munka, azaz
minél inkább kifejlődik a modern ipar, annál inkább kiszorítja a férfiak
munkáját a női és a gyermekmunka. A nemi és korkülönbségeknek a mun¬
kásosztályt illetőleg nincs többé társadalmi érvénye. Már csak munkaszer¬
számok léteznek, amelyek koruk és nemük szerint különböző költségeket
okoznak.
Ha a munkás kizsákmányolását a gyáros már annyira befejezte, hogy a
munkás készpénzben megkapja a munkabérét, akkor megrohanja a burzso¬
ázia többi része: a háztulajdonos, a szatócs, a zálogos stb.
Az eddigi kis középrendek, a kisiparosok, kiskereskedők és járadékosok,
a kézművesek és parasztok, mindezek az osztályok a proletariátusba süly¬
lyednek; részben azért, mert kis tőkéjük nagyipar űzésére nem elegendő és a
nagyobb tőkések konkurrenciáját nem bírja ki, részben azért, mert szakmai
ügyességüket új termelési módszerek elértéktelenítik. Így toborzódik a pro¬
letariátus a népesség minden osztályából.
Egyszer-másszor győznek a munkások, de csak ideig-óráig. Harcaik tu¬
lajdonképpeni eredménye nem a közvetlen siker, hanem a munkások egyre
szélesebben terjedő egyesülése. Ezt előmozdítják a nagyipar által létrehozott
egyre növekvő közlekedési eszközök, amelyek a különböző helységek mun¬
kásai között kapcsolatot teremtenek. Márpedig csak erre a kapcsolatra van
szükség, hogy a sok, mindenütt azonos jellegű helyi harc nemzeti méretű
247