Page 247 [247]
Szöveggyűjtemény
válnak. A nemzeti egyoldalúság és korlátoltság mindinkább lehetetlenné vá¬
lik, és a sok nemzeti és helyi irodalomból világirodalom alakul ki. A burzso¬
ázia az összes termelési szerszámok gyors tökéletesítése, a végtelenül meg¬
könnyített közlekedés révén valamennyi nemzetet, még a legbarbárabbakat
is, belerántja a civilizációba. Áruinak olcsó ára az a nehéztüzérség, amellyel
rommá lő minden kínai falat, amellyel kapitulációra bírja a barbárok legma¬
kacsabb idegengyűlöletét is. Minden nemzetet rákényszerít, hogy, hacsak
nem akarnak tönkremenni, elsajátítsák a burzsoázia termelési módját; rá¬
kényszeríti őket, hogy meghonosítsák maguknál az úgynevezett civilizációt,
azaz váljanak burzsoává. Egyszóval: a burzsoázia a saját képmására formált
világot teremt magának. |
A burzsoázia a falut a város uralma alá vetette. Oriási városokat teremtett,
a városi népesség létszámát a falusival szemben nagymértékben megnövelte,
s ezzel a népesség jelentékeny részét a falusi élet bárgyúságából kiragadta.
S ahogy a falut a várostól, úgy a barbár és félbarbár országokat a civilizál¬
taktól, a paraszt népeket a burzsoá népektől, a Keletet a Nyugattól tette
függővé.
A burzsoázia mindinkább megszünteti a termelési eszközök, a birtok és a
népesség szétforgácsoltságát. A népességet összesűrítette, a termelési eszkö¬
zöket centralizálta, és a tulajdont kevés kézben koncentrálta. Ennek szük¬
ségszerű következménye a politikai centralizáció volt. Független, szinte csak
szövetséges viszonyban levő tartományokat, melyeknek különböző érdeke¬
ik, törvényeik, kormányaik és vámjaik voltak, egy nemzetté tömörítettek,
melynek egy a kormánya, egy a törvénye, egy a nemzeti osztályérdeke, egy
a vámhatára. A burzsoázia alig százéves osztályuralma alatt tömegesebb és
kolosszálisabb termelőerőket hozott létre, mint valamennyi letűnt nemzedék
együttvéve. lermészeti erők leigázása, gépi berendezés, a vegyészet alkalma¬
zása iparban és földművelésben, gőzhajózás, vasutak, villamos távírók, egész
világrészek megművelés alá vétele, folyók hajózhatóvá tétele, lábdobbantásra
a földből előpattanó egész népességek — mely korábbi század sejthette, hogy
a társadalmi munka méhében ilyen termelőerők szunnyadnak!
Láttuk azonban, hogy azok a termelési és érintkezési eszközök, ame¬
lyeknek alapzatán a burzsoázia kialakult, a hűbéri társadalomban jöttek
létre. E termelési és érintkezési eszközök fejlődésének bizonyos fokán azok
a viszonyok, amelyek között a hűbéri társadalom termelt és cserélt, a föld¬
művelés és az ipar feudális szervezete, egyszóval a feudális tulajdonviszonyok
nem feleltek meg többé a már kifejlett termelőerőknek. Gátolták a termelést,
ahelyett, hogy előmozdították volna. Mindmegannyi béklyóvá váltak. Szét
kellett feszíteni, szét is feszítették őket.
Helyükbe a szabad konkurrencia lépett, a neki megfelelő társadalmi és
politikai berendezkedéssel, a burzsoáosztály gazdasági és politikai uralmá¬
val.
245