A középkor jobbágyaiból lettek az első városok polgárai; ebből a polgár¬
ságból fejlődtek ki a burzsoázia első elemei. Amerika felfedezése, Afrika
körülhajózása új teret nyitott a felemelkedő burzsoáziának. A kelet-indiai
és kínai piac, Amerika gyarmatosítása, a gyarmatokkal folytatott csere, a
csereeszközök és egyáltalában az áruk gyarapodása — mindez eddig soha
nem ismert lendületet adott a kereskedelemnek, a hajózásnak, az iparnak,
és ezzel előidézte a széthulló hűbéri társadalom forradalmi elemének gyors
fejlődését. Az ipar űzésének eddigi feudális vagy céhes módja már nem tudta
kielégíteni az új piacokkal megnövekvő szükségletet. Helyébe a manufak¬
túra lépett. A céhmestereket kiszorította az ipari középrend; a különböző
testületek közötti munkamegosztást felváltotta az egyes műhelyen belüli
munkamegosztás. De egyre tágultak a piacok, egyre nőtt a szükséglet. Már
a manufaktúra sem tudta kielégíteni. Ekkor a gőz és a gépi berendezés for¬
radalmasította az ipari termelést. A manufaktúra helyébe a modern nagyipar
lépett, az ipari középrend helyét ipari milliomosok, egész ipari hadseregek
főnökei, a modern burzsoák foglalták el.
A nagyipar létrehozta a világpiacot, amelyet Amerika felfedezése előké¬
szített. A világpiac a kereskedelem, a hajózás, a szárazföldi közlekedés mér¬
hetetlen fejlődését idézte elő. Ez viszont visszahatott az ipar terjeszkedésére,
és amilyen mértékben terjeszkedett az ipar, a kereskedelem, a hajózás és a
vasút, ugyanolyan mértékben fejlődött a burzsoázia, gyarapította tőkéit és
szorította háttérbe a középkorból átöröklött összes osztályokat. Látjuk tehát,
hogy maga a modern burzsoázia egy hosszú fejlődési folyamatnak, a terme¬
lési és érintkezési módban végbement sorozatos forradalmi átalakulásoknak
a terméke.
A burzsoázia e fejlődésének minden egyes fokát megfelelő politikai hala¬
dás kísérte. A burzsoázia elnyomott rend a hűbérurak uralma alatt, felfegy¬
verzett és önkormányzati társulás a kommunában, itt független városköztár¬
saság, ott a monarchia harmadik, adóköteles rendje, azután a manufaktúra
idején a nemesség ellensúlya a rendi vagy az abszolút monarchiában, s fő
alapzata egyáltalában a nagy monarchiáknak, végül a nagyipar és a világpiac
létrehozása után a modern képviseleti államban kivívta magának a kizáró¬
lagos politikai uralmat. A modern államhatalom nem más, mint az egész
burzsoáosztály közös ügyeit igazgató bizottság.
A burzsoáziának a történelemben felettébb forradalmi szerepe volt.
A burzsoázia, ahol uralomra jutott, szétrombolt minden hűbéri, patri¬
archális, idillikus viszonyt. Könyörtelenül széttépte a tarkabarka hűbéri
kötelékeket, melyek az embert természetes feljebbvalójához fűzték, s nem
hagyott meg más köteléket ember és ember között, mint a meztelen érdeket,
az érzés nélküli , készpénzfizetést". A jámbor rajongás, a lovagi lelkesedés,
a nyárspolgári érzelgősség szent borzongását az önző számítás jeges vizébe
fojtotta. A személyi méltóságot csereértékké oldotta fel, és az oklevelekben