Page 238 [238]
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"?
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya??
(részletek)
Hogyan lett végül az ,igazi világ" — mese
Egy tévedés története
1. Az igazi világ elérhető a bölcsnek, a buzgó hívőnek, az erényesnek — benne
él ő, az ő. (Az eszme legrégebbi formája, viszonylag okos, szimpla, meggyőző.
Körülírja azt a tételt, hogy ,én vagyok Platón, én vagyok az igazság")
2. Az igazi világ, persze, most elérhetetlen, de mint ígéret létezik: a bölcs¬
nek, a buzgó hívőnek, az erényesnek (,s a bűnbánatot tévő bűnösnek"). (Az
eszme továbbfejlesztése: finomítódik, becsalibb lesz, átfogóbb — nővé lesz,
keresztényivé válik...)
3. Az igazi világ, bár elérhetetlen, bizonyíthatatlan, megígérhetetlen, de
már gondolata is vigasz, elköteleződés, imperatívusz. (Alapjában a régi égi
Nap, de már a szkepszis ködén át; az eszme szublimálódott, sápadt lett,
északias, königsbergi.)
4. Az igazi világ — elérhetetlen? Ugyan, csak még nem értük el. S mint
ilyen, persze, ismeretlen is. Következésképp nem is vigaszos, nem megváltó,
nem elkötelező: mire kötelezhetne el minket bärmi ismeretlen...? (Rosszked¬
vű reggel. Az ész első ásítása. A pozitivizmus kakasszava.)
5. Az , igazi világ" — eszme, amely már semmire se jó, már nem is elkötele¬
ző -—, haszontalan, feleslegessé vált eszme, következésképp megcáfolt eszme:
hajítsuk el! (Napvilág; sugaras reggelizés; visszatér a bon sens és a derű;
Platón belepirul szégyenébe; a szabad szellemek pokoli lármája.)
6. Az igazi világot lapátra tettük; miféle világ maradt meg? A látszatvilág
netán..." De nem! Az igazi világgal a látszatvilágot is felszámoltuk!
(Dél; ilyenkor a legrövidebbek az árnyak; vége a hosszú tévedésnek; az
emberiség csücspontja-delelöje; INCIPIT ZARATHUSTRA.)
Moral mint termeszetellenesseg
1. A szenvedélyeknek mind van egy korszaka, mikor csupán végzetesek,
csak az ostobaság súlyával húzzák le s le áldozatukat — és egy későbbi,
sokkal későbbi, amikor a szellemmel összeházasodnak, , át-szellemülnek".
Egykor, a szenvedélybeli ostobaság okán, magával a szenvedéllyel kezdtek
háborúságot; meg akarták semmisíteni a szenvedélyt, szentül — minden
hajdani morál-vadbarom egyetért ilyképp, hogy ,,il faut tuer les passions”.
A leghíresebb megfogalmazás, e tárgyban, az újszövetségbeli, az a hegyi
beszéd ti., ahol mellesleg szólva, a dolgokat nem holmi , magasból" szem¬
2 Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya. Fordította Tandori Dezső. Ex Symposium-kü¬
lönszám. Ex Symposum Alapítvány, Budapest, 1994, 1—34.
236